Lövey-Varga Éva
Botránykönyv részekbenA siker átka vagy ára?
Igen. Jó kérdés.
A sikernek van-e ára, van-e átka.
Egyszer, amikor elterveztem, hogy amit láttam, tapasztaltam, megéltem, mind leírom, hogy a kezelhetetlenség okát megtaláljuk, ki lehessen iktatni, még nem gondoltam, hogy valójában milyen nehéz is ezt megcsinálni. Sokkal könnyebb történelmi, régészeti adatokat feldolgozni, leírni, mint saját magadnak leírni a történetet, melyet mások kreáltak neked.
Főleg úgy, hogy gyakorlatilag mindig mentél, csináltad, és játékra, semmittevésre soha nem volt mód.
Ha belegondolsz, sok idő, míg álmodozva alszol. Az élet elillan egy pillanat alatt. Alig vagy kicsi, s már óvodába jársz, bekerülsz az iskolapadba, majd középisolába, egyetemre, munkahelyek, diákmunkák mellett...S nincs időd valójában a családoddal lenni. Együtt segíteni egymásnak. Sem a régibe, sem az újba nem tartozol. Közös megegyezésed csak addig tart, míg másoknak érdeke fűződik hozzá. Egyedül akarsz mindent megoldani. A másik nem tudhatja, nem akarhatja ugyanazt. Ha mégis, ahelyett, hogy örülnél neki, elmarod magad mellől. Megbeszélés, kommunikáció nélkül. Egy ideig saját tapasztalatai és kreativitása alapján találgat a másik. De azt sem hagyod.
Ez hát a társadalom, kis sejtjeivel? Két ember kapcsolata, melybe belecsöppen a harmadik, negyedik, a gyerek? S a tanár? A munkahelyi vezető? De hisz vele sokkal többet élsz. Bemész az órára, kijössz. De őt ismered, látod. Ő az akivel egy irányban jársz, egy dolog érdekel. S az a másik ott az oldaladon, házadban, aki felnevel vele, tanított, majd később akivel nevelődsz és akivel majd együtt te nevelsz valakiket?
Gondoltál már rá?
Huss..elillannak az órák, napok...évek.
S kinek az akarata dönt?
A siker te vagy, vagy ő? Te, aki lehetőséget keres, vagy ő, aki ad? Nem mindkét oldal szükséges hozzá?
S mi van, ha háború van?
Háborúban hallgatnak a Múzsák...Inter arma silent Musae.
Szeged, 2021. Március 28. 23:55
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése