Lövey Varga Éva: Új "Karinthyáda"
Sok hónapja gondolkodom már ezen a címen. Kedvem lett volna írni...De valahogy mindig vissza kell fognom magamat.. S leírni újra azt, amit 10 évesen kanyarintottam le először a füzetembe...később a Bibliámba..." Ha kedved támad igazán dolgozni (írni)… ülj le egy sarokba, s várd meg amíg elmúlik..." Írhatnám általánosítva a saját magamra írt sorokat.
Annál is inkább, mert olykor minden jóindulat és türelem hirtelen elillanhat az emberből a legmagasabb vallástörténeti, orvosi, pedagógiai lelkészi gyakorlattal is, amikor már jócskán belelát abba, hogy a másik szándékosan okoz kárt és játszik elmebeteget, kekeckedik másokkal.
Ma a politikában ugyanúgy előfordul ez a jelenség, mint a gyakorló jogászi-bírói körökben, vagy a médiaban és az oktatásban. Már miért is ne fordulna vagy fordulhatna elő ezeken a helyeken, amikor már a tizenévesek körében is dívik..
Nem erről akartam írni, de a szálak ide vezetnek vissza az időben és térben is. Az írásokat is sok minden alakítja...Nem csak az írói cél, vagy az olvasói elvárás. A "mit fog ehhez szólni "X" a volt tanár, vagy "Y" a kollega, vagy "Z" barátnő "Tau" bácsival a kalapban...
No.. lényeg az, hogy az idő megy, a gondolatok meg morzsolódnak mindenütt az agytekervényekben. A lopott érettségi vizsgásoknál meg a kínlódva vagy könnyedén végzőknél ugyanúgy, mint a lefizetett vagy becserélt diplomásoknál..
Hajh... Mert valljuk be...Napjainkban így megy ez. Már évtizedek óta...
Kezd elavulni és elévülni a régi jó mondás...hogy: " Tanulj, mert amit megtanulsz senki nem veheti el tőled."
Pedig De!
De elvehetik azt is.
Ma szándékosan próbát tettem, milyen is a közvélemény szellemi színvonala, intelligenciája és gondolkodó készsége. Sajnálatosan még jobban kellett tapasztalnom, hogy nem csak megértési, olvasási gondokkal küzd a népesség, de politikai fogalmi zavarokon kívül más komoly orvosilag diagnosztizálható problémák is vannak...s fél perc alatt kiakad a megfelelően képzett, vagy jó képességekkel rendelkező ember, amikor ezekkel az információkkal szembesül, és kezeletlennek látja...
Név szerint említhetném ma a Sziklai kollega-esetet, de most már gondolom, hogy külön glosszákat, vagy naplójegyzeteket, orvosi, jogi megjegyzéseket is megér.
Maradjunk annál, hogy a tudásodat elvehetik. Más közölheti jegyzeteidet, más nevén jelenteti meg a kiadó, a bíró összecserél, mert 25 év különbséggel ugyanúgy nézel ki más, és a tanúk az eredeti arcra nem emlékeznek. S mikor 10 év múlva kiderül..a bíró már temetőben, a bekevert ember befutott...te meg ülsz az árok szélén..
Karinthy stílusában ma már nem nehéz írni, oly sok az ilyen-olyan hasonló eset!
Talán, elég, ha ezt most megemlítem, emlékeztetőként a jövőre nézve, hogy kellően megforgatva kerüljön az állítólagos "szakbarbár" kezei alá a laborban és máshol is minden, aki a lealacsonyító, támadó megjegyzések ellenére mindenére munka melletti tanulással is négyeseket, ötösöket kapva végzett...s soha nem kapott segítséget. De ő mindig segített...
Ilyen az élet.. a végén kiderül, hogy a veled végzett szakbarbár nagyon is emlékszik rád, és kellemes kis videói, fotói meg emlékei vannak ama nagy tudásodról, amivel beültél a helyére a tőle és megzsarolt tanáraitól lopott jegyzeteinek birtokában.. és az állashelyén kevered a kotyvalékot az egyetlen szakmádhoz sem értő fejeddel, abban a gyárban, aminek nem csak alkalmazotta, de részvényese is lett később..
Szóval.. ilyen az élet...és te hurrogod le a másikat, mikor az alapdolgokat sem tudsz és tudtál megtenni, miközben...
No...látod..Ez a "Karinthiáda"....nagypénteken....
2021. ápr. 02. 9:00
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése