2022. október 1., szombat
Lövey Varga Éva: Kutatói adatrendszerezések - Életrajzok, oktatók, kutatók 3.
Lövey Varga Éva
Botránykönyv részekben & Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archaeologist in the lurch
Kutatói adatrendszerezések - Életrajzok, oktatók, kutatók 3.
Szilágyi János György életrajza, kutatói munkássága
Délután már én is fáradt voltam a szellemi és fizikai alkotómunkától, nézve az időjárás híreit, vásárlás után csak pihentem egy kicsit. Szomorúan néztem a lángoló görög területeket, a villámsújtotta részeket, a tornádó nyomokat. Lehűlt levegő mellett nézem egy órája a görög, spanyol, angol cikkek olvasása mellett a fel-felvillanó villámokat, melyek egészen világosra festik az eget, 20-30 másodpercenként. Csöndben eleredt az eső is, a villámok nagy száma viszont megdöbbentőnek látszik. Küldeném a védendő görög kultúra mezei, hegyei felé, hátha eloltaná a pokol tüzeit, melyek veszélyeztetik nem csak a falvak, mezők, de a városok, a főváros életét is...
Szomorúan nézem, s azt érzem, a másik kultúra és vallás bosszújaként, irigységei folytán keletkeztek a tüzek, melyek a szárazságot kihasználva bosszúszomjas őrjöngésbe, s elfeledett segítségnyújtásba kezdtek.
A ritmusos görög szövegek nyitott szemeim elé vetítették az egykori latin könyveket, görög betűket a fizikához, matematikához használt jeleket, a görögórákat, melyeket szerncsés kisgyerekként Hahn professzor és Castiglione keze alatt hallgattam, s melyekhez alig tíz éves koromban Szilágyi János György és Visy József kapcsolódott kimondott igazával; " A gyerekből alighanem klasszika-filológus lesz. Nagyon tehetséges."
Nem éreztem magamat annak, faltam a könyveket, az órákat, tudományos műsorokat, újságokat, múzeumokat, természetvédelmi sétákat... S megválogattam a tanáraimat, a táborokban, szakkörökön, utazás közben is. Mert ugye, szerencsésebb világban már elsősként kulcs lógott a nyakában, s egyedül utazott a buszon is tíz km távot... Nem csak nagyközépsősként készített karamellás tejet a gázon, ha az óvodából hazaérkező anyuka busza késett, a boltban sokan voltak, s a pocak már jócskán korgott.
Ma is hálásan gondolok rájuk, s Németh Péter tanár úrra, aki nem csak a megyei múzeum székében ült, hanem később a régészeti, műemlékvédelmi munkáknál ugyanúgy magához vett, mint László Gyula, akinek könyvét az állítólagos tiltás miatt alig tudtam megszerezni a történelem tanár nénimtől, mikor a tőle kapott példány eltűnt. Vajh, ki tudja, a mai napig, s tudja-e valaki, valóban emlékezett-e akkor, avagy később a kislányra, aki nyílhegyet találva, apa fülét rágva ( Be kell vinni a múzeumba!) érkezett alig hat és fél évesen a múzeumba, ... s nem a dicséretet, a magyarázatot, a történetet várta.
Mennyi mindent mesélhetnék, s kellene...Mégis minduntalan ki kell hagyni neveket, emlékképeket, magyarázatokat... Mert az írásnak a célok is határt szabnak.
S a régészeti cél már akkor sok irányba vitt, a biztatásokkal. S néha védelme érdekében füllenteni kellett a szavalóversenyen, vagy Szabó Magda és mások előtt... Igen, kihasználom majd az írói, költői tehetséget...
Aztán a célokon, magadon kívül néhány dolgot az élet ír... Pedig csak fogalom...
Persze, azt is te hagyod...
Elvonult a vihar, megúsztuk a szélét. Van itt még, aki éjjeli baglyot játszik velem...
Bár fáradt vagyok, a muszáj nagy úr. .egy az idő.
Szilágyi professzor jutott eszembe...Hány Szilágyi volt még mellettem később, az évek során... Jó időre elfeledtem nem csak a szavait...Temetni kívántam a nem kívánatos dolgokat, élményeket. De a szív, az ész mindennél, mindenkinél nagyobb úr.
"Szilágyi János György (Budapest, 1918. július 16. – Budapest, 2016. január 7.[1]) Kossuth-díjas magyar ókorkutató, művészettörténész, főmuzeológus, a történettudomány akadémiai doktora, címzetes egyetemi tanár." - írja a Wikipédia spórolósan, röviden.
Pár sort, amit épp lehet tudni. Semmi olyat, mely a létét, az emlékképét valóban felidézné a gyerekekben, tinédzserekben, olykor felnőttekben, akiket tanított.
Törékeny az élet, de olykor az ígéret mindennél, mindenkinél szilárdabb lehet. Tegyey tanár úr, Orosz István tanár úr óráin kívül sok más órán ült már az ember, 18 éves kora előtt. A latin a biológia, kémia elengedhetetlen nyelve volt. Anyu könyvei a padlás kincsesházban a dédnagyapai örökséggel, az indexében látható nevekkel már a hétéves írni és olvasni korábban tanuló fantáziáját is megmozgatták, az alapoktól eltérően. Ejnye no, azok a sírkőfeliratok, építészeti feliratok...
S utazás mással, Ausztráliába, Kanadába...
Az élet olykor hosszúnak, máskor túl rövidnek tűnik.
Szilágyi tanár úr adatbázisa Gáspár Dorottya és Kákosy László tesztjeivel Harmatta professzor köszönései után nem csak a keleti világot forgatták fel bennem.
Csak találgasson mindenki, kit és hol cseréltek össze, meg vajon mi hiányzik a listákról, a görög nyelvű tanár, meg az akadémiai korai kutatások, a három hónapra tömörített képzés, összevont egyetemi szakok mellett. Mi mikor volt, talán olykor csak az embernek fontos. Az emlék átszáguld téren, időn ... S a pillanatnyilag nem fontos mindig kimarad.
Az apa, édesanya a lehetőségekkel, a kérdésekkel viszont mindig, mindenkit megelőz...
A professzor egy, talán a legfontosabb volt mindőjük közt, s Szepessy Tibor, Adamik és Ritoók, Kerényi és később mások hozzájuk meglehetősen gyermeteg órái csupán emlékezésnek tűntek a színpadon, mely még az antik idők végtelenjei előtt keletkezhetett.
De, mindenkiről a maga és a megfelelő idő sorában...
Szilágyi János nevét sokszor szándékosan rövidítették és keverték.
" Felsőfokú tanulmányokat a budapesti tudományegyetemen végzett, Kerényi Károly, Alföldi András tanítványa és Devecseri Gábor évfolyamtársa volt. Munkahelye a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye lett, amelynek 1951-től 1992-ig vezetője, majd pedig főmuzeológusa. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is tanított mint címzetes egyetemi tanár. Komoly érdemei vannak az Antik Gyűjtemény szervezésében, a nemzetközi szakmai kapcsolatok kiépítésében és az ókori civilizáció, kultúra, irodalom és művészet kutatásában és megismertetésében.

A Seuso-kincs »PELSO« felirata a vadásztálon
Kutatási területe kiterjedt az ókori görög és római irodalomra, az antik művészettörténetre, a vallástörténetre és az etruszk kultúrára, az etruszk-korinthoszi vázafestészetnek a világon található teljes anyagát feltárta és közreadta Etruszko-korinthosi vázafestészet c. könyvében.[2] 1952-től a művészettörténeti tudomány kandidátusa, 1973-tól a történettudomány MTA doktora.[3]
1984-ben a Seuso-kincs felbukkanásakor a Getty múzeum vendégeként feltűnt neki az egyik ezüst tálon a "Pelso" – felirat, ami a Balaton latin neve, felhívta az ottani szakemberek figyelmét, hogy a felirat ellentmond a kincs állítólagos libanoni származásának és valószínűleg a pannóniai eredetet igazolja.[4] A Magyar Ókortudományi Társaság főtitkára volt másfél évtizeden át és szerkesztette a Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts-ot. 500-nál több tudományos közleménye, kötete, kötetbe írt fejezete, bevezetője, előszava, utószava jelent meg, nemzetközi érdeklődésre számot tartó tudományos közleményeit és köteteit német,[5] angol,[6] francia nyelven is közzétette. A Német Régészeti Intézet és a firenzei Istituto di Studi Etruschi tagja volt.
2015 végéig folytatta tudományos kutatásait. 2016 elején hunyt el 98. életévében."
Szomorúan olvastam a Seuso anyag felvételnél, majd utána a sorokat. Bár kértem, a 2010-es évtől a munkáim ellenére sem találkoztam már vele ..
A bajok közt a haláleset csak salétromos marás volt a fémen, a gyémánton... Marás, mely repedést okoz, de fel nem bírja számolni azt, amit tönkre akart valaki tenni...
Szeged, 2021. Augusztus 09. 02:10
Lövey Varga Éva: Családfakutatás, nyomozás és jogi diplomavisszaélések
Lövey Varga Éva
Botránykönyv részekben & Seudo_ Mindent Bele & Régész a pácban / Archeologist in the Lurch
Családfakutatás, nyomozás és jogi diplomavisszaélések
Pillanatokon belül lett teendőm a hírhedtté vált egykori informatikus családok után, amikor is rájöttem, hogy egy halom bírót, jogászt, orvost és egyetemi tanárt megvezettek a telefonos informatikai és diplomakód, ETR és Neptun hibákkal, és nem csak az okiratcsalások vannak jelen az anyagokban, hanem a családfakutatások levéltári anyagai feltárják a jogi karokon lopók, fenyegetőzők, az orvosi kezelésekkel a költözéseknél visszaélők nevét is.
Komoly, nagy hírű bírók és ügyvédek, orvosok gyermeteg szinten levő hamisított eljárásainak anyagai ütik egymást, mintha bizony a jogi karon nem logikából vizsgáztunk volna egykor.
Az a legkisebb hiba, ha valaki nem tudja a törvényeket, vagy nem érti meg pontosan, mi van odaírva.
Így nem is csodálkozom azon, hogy hasonló szinten hoztak etikátlan jellegű, a haza és a nemzetek közötti kincsek, értékek védelmét tönkretevő eljárások, s tíz évig nem lehet helyrehozni az elmebeteg bíró adatcserés hazudozásai utáni jogvédelmi és pénzügyi csalásokat, a becserélt gyerekeket stb.
Töprengtem, hogy mennyire érdemes közérdekszerűen hozzányúlni, de ahol oroszországi és török visszaélések fordulnak elő kínaival, koreaival meg amerikaival, kezd kétségem lenni abban, hogy a Seuso az horvát meg szerb csalás, vagy akár angol lenne...
S kezd olyan érzésem lenni, hogy a leírtak ellenére meg a hamis, szakdolgozónsk meg nem ismerhető anyagok ellenére itt az angolok nem csaltak, inkább védeni akartak valamit...
Ezt támasztja alá a most kiadott más témájú büntetőjogivá hamisított okirat is, amelynek kiadása egyszerre fogja magával vonni a kormányhivatalnoki és fiatalkorúak büntetőeljárásának bírójának mentelmi jogának megszüntetését, valamint jó pár rendőrkapitány leváltását vagy lemondatását is.
Ez jelenleg csak feltételezhető eljárás a Seuso és régészeti, restaurátori, szociológiai, irodalmi, klasszika-filológiai, történelmi, jogi, informatikai, vegyészeti, fizikai, környezetvédelmi, matematikai szakdolgozatokkal, könyvtári jegyekkel való visszaélések miatt, melyek értéke 12-25 évre visszamenőleg meglehetősen nagy, és sok országra is kiterjedhet.
Főképpen azért, mert életveszélyes fenyegetések és hátráltatások, katokozasok csak jogi-szociológia és régészeti területeken, orvosi területeken hangzottak el, ahol mindenütt nagy a tanúk száma, és a banki visszaélések, egyetemi oktatói munkaltatói jogviszonyokkal való visszaélések mennyisége.
Ehhez képest sem Facebook, sem Google sem más szolgáltatói kontaktok sehol nincsenek, és 10 éve nincs a sokat szidott BM informatikai rendszer az egyetemi rendszerekkel korrigálva, lecserélve...
Az ügyész meg továbbra sem olvas a bíróval 1 terra anyagot el 54 nyelven másnapra, hiába próbálja az okiratra ráhamisítani.
Szeged, 2021. augusztus 10. 23:55
Lövey Varga Éva: Műholdas térképezés, légifelvételek és korrekciók
Lövey Varga Éva
Botránykönyv részekben & Seuso Mindent Bele & Archeologist in the Lurch
Műholdas térképezés, légifelvételek és korrekciók
A kilencvenes években Otto Braasch és Visy Zsolt, valamint az ELTE Régészeti Intézetének munkatársai mellett, valamint különféle katonai programokkal kaptam meg jó néhány képzést, amelyeket az újabb egyetemi képzésekben már fejlettebb gépekkel és szoftverekkel folytathattam.
Meglehetősen sok az adat, ami feldolgozásra került, s ami ismertetésre kell, hogy kerüljön.
A megjelent adatokkal a fentrol.hu kormányhivatali versenyének ajándékdíjasa lettem.
Szeged, 2021. augusztus 21. 21:06
Lövey Varga Éva: Nézelődünk és elemzünk 1.
Lövey Varga Éva
Botrányköny részekben és Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archeologist in the Lurch
Nézelődünk és elemzünk 1.
A régészeti leleteken át, a térképészeten s az ingatlanjogon keresztül a pszichiátriáig, és orvostanig
Napokon keresztül nem volt időm, akaratom, sem szándékom a történtekről, a kutatásokról írni, oly sok és olyan kemény csalásokat tapasztaltam meg a napokban, a szakterületeken történt visszaélések miatt, következményként, még akkor is, ha korábban semmi közöm nem volt ezekhez. Viszont lassan mások vagdalkozásai viselkedészavaros ismeretlen arcú támadásai, avagy az okirat és más hibák után összeszedi az ember a hiányzó adatokat az értelmezésekhez.
Azon gondolkodtam, ha már végig kell az okiratokkal visszaélő hamisító rendőrök, kormányhivatalnokok, bírók, orvosok, egészségügyi dolgozók, kibervédelmisek, kormányőrök, TEK-esek, egyházi emberek, tolvajok, stb. (már mindenre kiterjedően) szedni és igazolni az anyagokat, kutatásokat, az általuk tett hamis vádak és a nyilvános hazugságok miatt, sem törvény, sem közérdek nem áll útjába annak, hogy a nyilvánosan rágalmakat szóró hazug csalók ellen az ember ugyanolyan nyilvánosan lépjen fel, és hozzásegítse a valósághoz az érintetteket, a további hibáik és visszaéléseik tömegét megakadályozza, mind egyéni, mind közérdekből kifolyólag.
Úgy gondolom, itt már minden jogász és orvoskollega, s a többiek is szemezgethetnek az adatok, információk között.
Összevontam a blogokat, mert egy témához készültek, kiegészítésként, közös oktatási érdekkel, közös, jó irányú jogi célzattal, amely a fejlődést, s nem a töménytelen mennyiségű visszaélést, avagy jogszabályi, törvényhozási hátrányokat szolgálja.
Ugyanez volt a cél az űrhajózási-klimatológiai, térképészeti, a régészet és honvédelem céljait is használó kutatásokkal, dolgozatokkal.
In medias res kezdtem mindent. Félve attól, hogy ha rossz kezekbe kerülnek az adatok, túl sok lesz a visszaélés, az emberek etikája nem azonos módon fejlett, nem azonos szintű, és nem azonos módon fejleszthető...
Ennél nagyobb gondot csak a saját szándékok és célok egyéni kitűzése jelent.
Mivel eljutottunk oda, hogy mindenem eltüntették, és aligha védelmi céllal, mindenütt csak visszaélés, lopás látszik, a zaklatásokon, fenyegetéseken, az ellenem elkövetett gyilkossági kísérleteken, pénzügyi, ingatlan és mindenféle más csaláson rég túlvagyunk, s a szakmáim által megengedett határokon is túllépett az ügyek jó része, döntöttem. A vádaskodásokat visszaigazolva teszem világossá a visszás helyzetet, a hamis tanúzásokat.
Nem tudom, valójában mi fog belőle kisülni, de azt elárulom, magyaron kívül jelenleg más nyelveken nem vagyok hajlandó sem megszólalni, sem írni, sem válaszolni. Minden okom meg is van rá, a nemzetközi érintettségek ellenére.
Aki valóban érteni szeretne mindent, magyarul is tanulnia kell, ha magyar, akkor is. Nem csak Szende Aladár, vagy Wacha Imre, akár Kálnásy László, Szikaszainé Nahy Irma, vagy akár Szathmáry István professzor szintjén.
Hallgatok, s mindaddig hallgatni fogok, míg az elmondott történetek után minden adat helyre nem kerül az érintett polgári, büntetőjogi, banki jogi, nemzetközi jogi, szerzői jogi területeken, a jogász, orvos, gyógyszerész, régész, matematika, stb.: azaz minden szakos diploma és a képzők esetén is.
Nézelődéssel kezdtem, én is. Kerestem az érintett, érdeklődésnek megfelelő anyagokat, dolgokat.
Soha nem támadtam rá senkire, hallgattam. Aztán az elmúlt években jócskán ért támadás, akkor sem igen szóltam vissza, nem védekeztem, kerestem az okokat, vártam arra, hogy az illetők magyarázatot adjanak, válaszoljanak, ismertéssék a bennük történt dolgokat, stb., stb. ... Sosem történt meg, s mivel az űrt kitölteni nem fantáziával szeretném, igyekszem ismertetni az adatokat, azt, hogy a tetteik és következményeik, a mulasztásaik és következményeik miatt mit gondolok, mi történt, és mi történhet.
Nem hagyhatok, nem tudok kihagyni senkit és semmit. Akkor sem, ha csupán a szakmai tényekre hagyatkozik az ember, akkor sem, ha az érthetőség kedvéért, a megértések miatt érzelmi és más adatokat is nyilvánossá kell tenni.
A hátam mögött bárki hazudozhatott.
Utoljára Báthory Erzsébettel követtek el ilyet a történelemben, hogy minden kommunikációját és életfeltételét lezárták, megfosztva minden érintkezéstől.
Ez már akkor is emberi jogokat sértett, ma viszont túl megy az Emberi Jogi Bíróságok, diszkriminaciós vagy akármely más bíróság jogkörén, az én adataimmal együtt.
Semmi esetre sem engedem és engedhetem, hogy összecserélt, meghamisított adatokkal védelem helyett visszaélésekkel járjon el bárki a világ bármely pontján.
Én csak kis pont vagyok a világban, a világűrben, a világok közt pedig még kisebb. De talán a képességek, amiket kaptam, nem elhanyagolandók, nem véletlenek, s semmi esetre sem a bűnpártolásokhoz, vagy a semmittevések világához működnek vagy működhetnek bérletként.
Haragudhatnék, s kellene is. De ez a világ valóban nem úgy működik, ahogy egyesek bármely vallási, pszichiátriai vagy pszichológiai, filozófiai vagy neveléstani területen gondolják. Sajnos azzal, hogy a következményekre kíváncsian elnéztem dolgokat, vártam azok következményeit a megfelelő megoldáshoz, én is hibáztam. De talán nem is annyira. Veszélybe sodortam magamat, s azokat is, akik sajnos más képességgel, tanultsággal másként gondolják. Sokan hajtogatják, hogy nincs különbség aközött, aki tanul, s aki nem tanul. De, van. Másként fog élni, dönteni, érteni, felfogni.
Az ember nem visszaütve még jobban tönkretenni akar, ha jó. Gyógyítani, vigyázni, fejleszteni. Önképzéssel is lehet, kell is tanulni, de olykor ez nem csak hosszabb idő, de jóval másabb út és tapasztalat.
Nagyon személyes dolgokat is el kell mondanom, mert egy bíró működése és működtetése, egy orvos, pszichiáter működése jóval másabb. Ha azonban több szakmát szerez, ő maga is meg fogja ezt érteni, látni.
S talán ennek láttatása a törvényeken kívül mást is igényel, nem csak törvényhozási, szociológiai ismereteket.
A különfe vallások évezredes tapasztalatai, a néprajz, a filozófiai rendszerek ezt a célt is szolgálják.
Nem könnyű eset, mikor úgy tűnik, az ember mindenkivel harcol, szemben áll, s egyedül van az érveivel. De: Bláthy, Einstein, Bólyai, Semmelweis és sok más ember is egyedül állt vele, Marie Sklodowska, Mdme Curie is, sok más felfedezővel, tudóssal a világon.
Úgy tűnhet, nem a témáról beszélek. Úgy tűnhet, túl hosszú minden. De lassan az emberöltő hosszával birkózván így is néz ki a valódi helyzet.
A megértésekhez nem csak a történelmi, régészeti, földrajzi, geológiai, kémiai fogalmakhoz kell érteni a jogon, antropológián vagy orvostanon, kémián és fizikán kívül. Nem árt elmélyülni a művészet, művészettörténet rejtelmeiben, valamint a filozófiában, logikában, a nyelvekben és az írások történetében is. Okkal hangsúlyozom.
Az évek során végig lehetett követni a hekkerként is működő tolvajokat a viselkedések, reakciók, a meghozott döntések (jogi, politikai is), egyéni döntések, válaszadások, emberi és embertelen viszonyulásaik alapján is.
Több területen beszéltem már a történelem, a régészet fogalmáról, amely a néprajzosoknak is kötelező tananyag, s a művészettörténet, klasszika-filológia, a paleontológia, valamint sok más tudomány is használja.
Nos, az alapok megértése, a jelentés, a célok elengedhetetlenek a világ történéseihez, a következmények tárgyalásaihoz, s a jövő előképeihez, a célokhoz és elképzelésekhez.
A régészet írott és íratlan forrásokkal egyaránt dolgozik. A lelőhelyek pontos felderítéséhez, feltárásához nem csak földrajzi, térképészeti, geológiai adatokra van szükség. Ezek a munkák összességében nem csak környezetjogi, de ingatlanjogi ismereteket is igényelnek, a polgári, örökségvédelmi, szerzői és büntetőjogi ismereteken kívül.
Nagyon gyakran leszármazási, genetikai adatokra is szükség van. Természetesen ezekben az anyagokban minden más adat és információ előkerül, helytörténeti, helyismereti és családtörténeti keretekkel, oklevelek, bírósági anyagok is.
Sokan azt hiszik, hogy a régészet egyfajta kincskeresés, hobbi, vagy a művészetet "szemre hasonló, annyit ér, olyan korú" alapokon lehet végezni, vagy, ha a biztonsági őr, építész lenyúl valamit, hozzányúl, azt egy képzett régész nem veszi észre, nem fedezi fel.
De, felfedezi, tudja.
Sok lelet lelőhelye csalások miatt ismeretlen, amivel nem csak az értéküket vesztik el, de korhatározó, avagy népesség, népcsoport határozó szerepüket is.
Nagyon gyakran - szakmai berkeken belül és kívül is-, a tolvajokat, visszaélőket vagy a simlis embereket éppen pszichológiai, pszichiátriai alapokon lehet megkeresni, megtalálni. Feltéve, ha valaki valóban ott is becsületes, nem alkalmaz nem megfelelő elveket és módszereket, s nem az a célja, hogy halálig büntessen és tönkretegyen, hanem gyógyítson, emlékeztessen, fejlesszen, megmutasson.
Szomorúan látom évtizedek óta, hogy a dolgok sehol nem úgy mennek, nem úgy működnek.
Keményen gond van az orvosi oktatásban, a neveléstudományban is.
S minél inkább nem hajlandó valaki tanulni, tanítani, az ismereteket megszerezni, elsajátítani, s azokat továbbadni, annál inkább ez lesz a helyzet.
A pszichiátriai visszaélések bírósági, jogi elszaporodása komoly problémákat jelentve inkább emlékezetvesztéssel jár, mint hogy segítség lenne. A fenyegetés, fenyegetettség sok esetben olyan embereket ér, akik elszenvedtek, s nem elkövettek valamit, ami helytelen...
Vagy mások hazugságainak, rossz emlékezetének, a hasonlóságoknak áldozatai.
Nem először hangsúlyozom, gyerekkorom óta tanítom, hogy a gyógyszerek többsége inkább egy időre megváltoztat fizikai-kémiai folyamatokat a szervezetben, eltol, de az anyagok többsége nem épül be.
Honnan is tudná, tudhatná bármely orvos, vegyész, hogy pontosan milyen mennyiségű hiány lépett fel egy szervezetben abban a pillanatban, s mennyi pótlást igényel?
Az isteni kéz, ha sokan nem is hisznek benne, valahol a fizika, kémia határai felett lebeg.
Azért írtam le mindezt, hogy aki hazudozott, hazudozni kezdett irigységből, s rosszat tett, s okozott, belássa végre minden kényszer nélkül a tévedéseit, s forduljon meg végre, mielőtt végleg késő lesz.
Tudom, jóval nehezebb olykor, ha valakit harcra, fegyverre neveltek, vagy mindenben pszichiàtriai tüneteket lát, s elfelejt tanulni, szeretni.
Mégis, talán nem csak én gondolom úgy, hogy a belátási képesség nem csak szidásra vagy éppen káromkodásra, negatív dolgokra kell, hogy megváltozzon.
Számtalan módszere van a befolyásolásoknak is.
De, higgye el mindenki: nem mindig, nem mindenkinél, nem ugyanaz a módszer működik. Az ember önálló, egyedi lény, s nem skatulyázható be, nem sorolható be halmazelméleti kategóriákba sem, csak bizonyos fokig, mértékékig. A határok pedig nehezen állapíthatók meg.
A társadalom többsége igényli, kiköveteli saját, vagy mások büntetését. De mi van, ha nem azt bünteti, nem azért, mert nem akart és nem tud elképzelni igazságot, nem ért, s nem hisz el mást?
Szeged, 2021. augusztus 14. 14:51
Lövey Varga Éva: Szerzői jog és a Kazinczy Ferenc Múzeum szerzői, alkotói jogdíjsértései, rágalmai
Lövey Varga Éva
Botránykönyv részekben & Régész a pácban/ Archeologist in the Lurch & Seuso_ Mindent_ Bele & Jog az Igazságért
Szerzői jog és a Kazinczy Ferenc Múzeum szerzői, alkotói jogdíjsértései, rágalmai
A korábbiakban már beszéltem szerzői jogokról, meg arról, hogy minden felvételt, nickname-et és alkotást szerzői jog véd. Ha nincs védjegyelve, akkor is lehet védett valami.
Az előbb szóltam a Kazinczy Múzeum oldalán, hogy a blogcímemet lopva, a dolgozatokban használt szövegemmel indított jogosulatlanul blogot, a A régészkarrierem romokban hever címmel.
A reakció meglepő volt, a törölgetései ellenére lementettem, a feljelentést kivételesen meg is tettem. Ennek köszönhetően most végig fogok Pécsen és minden érintett helyen tanúként kihallgatásra idéztetni mindenkit, a rendőröktől, régészektől, jogászoktól és bíróktól, orvosoktól kezdve, ki hazudozta rólam azt, hogy én híres hazudozó vagyok Pécsen, és szólni kell az anyukámnak ala a velem egyidős álprofilos Tenkei Cecília szerint, akinek a nevét soha nem hallottam és nem láttam, itt pedig egy pár bejegyzéses álprofillal rendelkezik csak, a szerzői jogokat is sértve, valamint az internetfelhasználói jogokat, a program használatára vonatkozóan. Mivel valaki az ilyen nyilvános rágalmaival szerzői jogdíj és műcseréket, több százezer dolláros veszteségeket, csalásokat okozott, s eddig nem sok emberrel közöltem néhány végzettségemet, innentől átállunk teljesen bírói vonalra, képességvizsgálati módszerekkel. Minden álprofilos csaló meg nem találása növeli a gyilkosságért kiszabható időt is, mint ... Btk. Ptk., Szjt., szervezett bűnözés.
Innentől azt hiszem a múzeológus-régész banda eljátszotta a történészekkel minden becsületét.
Ha lehet, mesélje már el kedves Tenkei Cecília, hol találkozott valaha is velem, mitől félti a velem egyidős ( állítólag) orcáját, s ki adott ilyenféle információkat önnek. Úgy döntöttem, hogy közérdekből az információkat a kollegáim kezére adom minden szakmámban. Külföldön, belföldön a kollegáim megfelelően csemegézhessenek a BNO-kód szerint a Btk. eljárásai során.
Nem gondoltam, hogy ilyen hírhedt személlyé tett valami mocskos gazember, de ha címlapon szeretne a károkozásai miatt szerepelni, adok neki egy lehetőséget, hogy Polt Péternek elmesélhesse, hol, mikor találkozott velem, s mit hazudhattam neki, miről, mikor.
Roppantul érdekelne. A többi Kazinczy Múzeum rágalom is, mivel a családfám ágán található a névadó. S az ilyen embereket nem csak nem szeretném ott látni, de szerintem más is csatlakozni fog a véleményemhez, jog szerint.
Megnézzük, hogy milyen tudással, végzettséggel és kapcsolati tőkével rendelkezik a Pécsi Törvényszéken.
Azért annyi tisztesség lehetne benne, hogy ismerőseit s a rágalmazottakat megtiszteli azzal, hogy a pofikajáról a neve mellé feltölt egy képet.
Találkozott már az én nyugdíjas pedagógus édesanyámmal? Hol is, és mikor?
Remélem, hogy sokan fognak köszönetet mondani neki a rágalmai miatt, mert Nagyboldogasszony napjától akkor minden ilyen alattomos senkiházi csalása nyilvánosan jog szerint kikerül közérdekből, a nyomozások segítésére, s a jogdíjak behajtatására.
További jó rágalmazásokat kívánok neki. Azt viszont nem garantálom, hogy ezekre mindenki egyházi szereppel fog reagálni, ilyen enyhe módon, mint én.
Ja, és nem vagyok pécsi sem. Viszont az egész családfám szinte az. Pécsi lány volt nagyanyám, a másik meg Vitai. A nagyapám Lövey. Tehát, ha a gimnáziumi meg egyetemi végzettségeit az Antal-Pécsi-Visy-Sey-Báthory-Bagi-Varga .... ágak rágalmazásai után szeretné megőrizni, fogja vissza magát, a rendőrök meg a bíró meg jogász kollegákkal kezdjenek el rendesen viselkedni, meg dolgozni, mert komoly gondjaik akadhatnak az orvosi alkalmasságikon a hölggyel vagy férfival együtt.
Addig, míg valóban finom és türelmes vagyok, s nem nyitom ki a filmes-, tévés-, rádiós kollegák előtt a Hollywood-kassza felé a családi közös igényekkel azt a Wacha-Szathmáry-Szende-...képzett, számat.
Nos, az álprofilos, skizofrén testvérrel rendelkező elmebeteg végre válaszolt nekem, további képzelt hülyeségeivel, amelyek igazolják, hogy súlyos betegen kitalál dolgokat, amelyekről fogalma sincs, és fel sem fogja mit olvas, mit ír, amellett, hogy képtelen felfogni, hogy sosem találkozott az emberrel, fogalmi zavaraival fel sem fogja, mit ír le, mit olvas, milyen céllal.
Nagy kegyesen most ő tiltott le, amikor visszaírtam neki, amit ő írogat meg terjesztett.
Az ilyen embereknek köszönhetően több, mint 3500 ember diplomáját és disszertációját cserélték be a régészeti-történelem és orvosi képzésben és a többiben, s halált okozott a felfogási zavaruk és a rejtett, általa említett paranoias skizofrénia, amit a testvérénél megállapítottak. Most már szeretném tudni, hogy a kormányhivatalban vagy a rendőrségen, vagy a bíróságon dolgozik az amúgy Litera-Túra körben állítólag nêpszerű, a saját adatait meg arcképét alattomosan leplező beteg nő, aki hamisított adatokkal terjesztett és terjeszt nyilvánosan valótlan, le nem igazolható dolgokat, ismeretlenül, ismeretlen emberekről.
Nem idézem, milyen beteg módon reagált a visszaírt dolgokra is, de sem hely, idő, sem más kérdésekre választ adni ugyanúgy nem tudott, ahogy más sem.
Ezekből az emberekből egy pont után véglegesen elég: mikor sosem találkozva emberekkel, orvosi végzettség és képzettségek nélkül valótlan hadjáratot indítanak, úgy, hogy senkik és semmik a tömegben, ismeretlenek és semmilyen szavuk nincs sehol.
De, még csak az embert sem látták sehol, és nem tudják, mit végez, mit csinál és mi a célja, ki vagy kik tartoznak hozzá.
Ha bármit is tudna valóság szerint, az ilyen ember nem mellé trafálna, amikor "rendbe akarja hozni az amúgy rendben levő" dolgokat.
Azért a jogi fogalmakkal, nyelvtanilag, jelentéstanilag érdemes lenne tisztába lenni, mielőtt hülyeséget ír nyilvánosan és személyesen a másik embernek.
Szerintem nem csak az amerikai, vagy francia, de még a rosszul képzett magyar kollegáim sem vállalnák el, tíz percen belül mindenki ordítozna vele, meg lekötöztetné, nem lenne 25 év türelmük hozzá.
Azonnal Btk.-t sértett, az eddig ismert bírókkal együtt.
Én is meguntam már a lopott diplomás orvosokat és jogászokat, akik minden tudás nélkül írogatnak ismeretlenül ismeretleneknek, elárulva azt, hogy fogalmuk sincs arról, a másik ki, milyen ember, mit végez, mit csinál, milyen célokkal.
Bízom benne, hogy a hölgy nem régészeti leletként kerül a többi tolvajjal elő, miután maffia-halózatba keveredve az orvosi rendszer nem ismeréseivel nyilvánosan hamisít álképpel, álnévvel valamit.
Ilyenkor csak azt tudja minden ember, hogy aljas takarózó károkozó, aki retteg a saját adataitól és képétől...
Sajnálom, hogy az ilyen embert a jelek szerint kormányhivatalban, vagy rendőrségen alkalmazzák, s valami lefizetéssel átment a teszteken...
Azt hittem, legalább másodikos szinten olvasni tud, de még az sem ment neki, hogy a kérdésekre azt válaszolja, amit feltettek. A félrebeszélés pedig nem az én kenyerem.
Próbálja meg letisztázni, mi a rágalmazás...
Akkor áll fenn, ha valótlan adatokkal valótlant állítva beszélgetés közben is hamis váddal találgat, meg félrebeszél. S végképp leigazolhatatlan... Pont az, amit tesz.
Vegyen egy logika könyvet, a gyógyszereit meg cserélje le az orvosával, meg a főnökével, mielőtt ezek után az fogja lecserélni!
Elég volt a csalásaiból!
Szeged, 2021. 23:12
Botránykönyv részekben & Régész a pácban/ Archeologist in the Lurch & Seuso_ Mindent_ Bele & Jog az Igazságért
Szerzői jog és a Kazinczy Ferenc Múzeum szerzői, alkotói jogdíjsértései, rágalmai
A korábbiakban már beszéltem szerzői jogokról, meg arról, hogy minden felvételt, nickname-et és alkotást szerzői jog véd. Ha nincs védjegyelve, akkor is lehet védett valami.
Az előbb szóltam a Kazinczy Múzeum oldalán, hogy a blogcímemet lopva, a dolgozatokban használt szövegemmel indított jogosulatlanul blogot, a A régészkarrierem romokban hever címmel.
A reakció meglepő volt, a törölgetései ellenére lementettem, a feljelentést kivételesen meg is tettem. Ennek köszönhetően most végig fogok Pécsen és minden érintett helyen tanúként kihallgatásra idéztetni mindenkit, a rendőröktől, régészektől, jogászoktól és bíróktól, orvosoktól kezdve, ki hazudozta rólam azt, hogy én híres hazudozó vagyok Pécsen, és szólni kell az anyukámnak ala a velem egyidős álprofilos Tenkei Cecília szerint, akinek a nevét soha nem hallottam és nem láttam, itt pedig egy pár bejegyzéses álprofillal rendelkezik csak, a szerzői jogokat is sértve, valamint az internetfelhasználói jogokat, a program használatára vonatkozóan. Mivel valaki az ilyen nyilvános rágalmaival szerzői jogdíj és műcseréket, több százezer dolláros veszteségeket, csalásokat okozott, s eddig nem sok emberrel közöltem néhány végzettségemet, innentől átállunk teljesen bírói vonalra, képességvizsgálati módszerekkel. Minden álprofilos csaló meg nem találása növeli a gyilkosságért kiszabható időt is, mint ... Btk. Ptk., Szjt., szervezett bűnözés.
Innentől azt hiszem a múzeológus-régész banda eljátszotta a történészekkel minden becsületét.
Ha lehet, mesélje már el kedves Tenkei Cecília, hol találkozott valaha is velem, mitől félti a velem egyidős ( állítólag) orcáját, s ki adott ilyenféle információkat önnek. Úgy döntöttem, hogy közérdekből az információkat a kollegáim kezére adom minden szakmámban. Külföldön, belföldön a kollegáim megfelelően csemegézhessenek a BNO-kód szerint a Btk. eljárásai során.
Nem gondoltam, hogy ilyen hírhedt személlyé tett valami mocskos gazember, de ha címlapon szeretne a károkozásai miatt szerepelni, adok neki egy lehetőséget, hogy Polt Péternek elmesélhesse, hol, mikor találkozott velem, s mit hazudhattam neki, miről, mikor.
Roppantul érdekelne. A többi Kazinczy Múzeum rágalom is, mivel a családfám ágán található a névadó. S az ilyen embereket nem csak nem szeretném ott látni, de szerintem más is csatlakozni fog a véleményemhez, jog szerint.
Megnézzük, hogy milyen tudással, végzettséggel és kapcsolati tőkével rendelkezik a Pécsi Törvényszéken.
Azért annyi tisztesség lehetne benne, hogy ismerőseit s a rágalmazottakat megtiszteli azzal, hogy a pofikajáról a neve mellé feltölt egy képet.
Találkozott már az én nyugdíjas pedagógus édesanyámmal? Hol is, és mikor?
Remélem, hogy sokan fognak köszönetet mondani neki a rágalmai miatt, mert Nagyboldogasszony napjától akkor minden ilyen alattomos senkiházi csalása nyilvánosan jog szerint kikerül közérdekből, a nyomozások segítésére, s a jogdíjak behajtatására.
További jó rágalmazásokat kívánok neki. Azt viszont nem garantálom, hogy ezekre mindenki egyházi szereppel fog reagálni, ilyen enyhe módon, mint én.
Ja, és nem vagyok pécsi sem. Viszont az egész családfám szinte az. Pécsi lány volt nagyanyám, a másik meg Vitai. A nagyapám Lövey. Tehát, ha a gimnáziumi meg egyetemi végzettségeit az Antal-Pécsi-Visy-Sey-Báthory-Bagi-Varga .... ágak rágalmazásai után szeretné megőrizni, fogja vissza magát, a rendőrök meg a bíró meg jogász kollegákkal kezdjenek el rendesen viselkedni, meg dolgozni, mert komoly gondjaik akadhatnak az orvosi alkalmasságikon a hölggyel vagy férfival együtt.
Addig, míg valóban finom és türelmes vagyok, s nem nyitom ki a filmes-, tévés-, rádiós kollegák előtt a Hollywood-kassza felé a családi közös igényekkel azt a Wacha-Szathmáry-Szende-...képzett, számat.
Nos, az álprofilos, skizofrén testvérrel rendelkező elmebeteg végre válaszolt nekem, további képzelt hülyeségeivel, amelyek igazolják, hogy súlyos betegen kitalál dolgokat, amelyekről fogalma sincs, és fel sem fogja mit olvas, mit ír, amellett, hogy képtelen felfogni, hogy sosem találkozott az emberrel, fogalmi zavaraival fel sem fogja, mit ír le, mit olvas, milyen céllal.
Nagy kegyesen most ő tiltott le, amikor visszaírtam neki, amit ő írogat meg terjesztett.
Az ilyen embereknek köszönhetően több, mint 3500 ember diplomáját és disszertációját cserélték be a régészeti-történelem és orvosi képzésben és a többiben, s halált okozott a felfogási zavaruk és a rejtett, általa említett paranoias skizofrénia, amit a testvérénél megállapítottak. Most már szeretném tudni, hogy a kormányhivatalban vagy a rendőrségen, vagy a bíróságon dolgozik az amúgy Litera-Túra körben állítólag nêpszerű, a saját adatait meg arcképét alattomosan leplező beteg nő, aki hamisított adatokkal terjesztett és terjeszt nyilvánosan valótlan, le nem igazolható dolgokat, ismeretlenül, ismeretlen emberekről.
Nem idézem, milyen beteg módon reagált a visszaírt dolgokra is, de sem hely, idő, sem más kérdésekre választ adni ugyanúgy nem tudott, ahogy más sem.
Ezekből az emberekből egy pont után véglegesen elég: mikor sosem találkozva emberekkel, orvosi végzettség és képzettségek nélkül valótlan hadjáratot indítanak, úgy, hogy senkik és semmik a tömegben, ismeretlenek és semmilyen szavuk nincs sehol.
De, még csak az embert sem látták sehol, és nem tudják, mit végez, mit csinál és mi a célja, ki vagy kik tartoznak hozzá.
Ha bármit is tudna valóság szerint, az ilyen ember nem mellé trafálna, amikor "rendbe akarja hozni az amúgy rendben levő" dolgokat.
Azért a jogi fogalmakkal, nyelvtanilag, jelentéstanilag érdemes lenne tisztába lenni, mielőtt hülyeséget ír nyilvánosan és személyesen a másik embernek.
Szerintem nem csak az amerikai, vagy francia, de még a rosszul képzett magyar kollegáim sem vállalnák el, tíz percen belül mindenki ordítozna vele, meg lekötöztetné, nem lenne 25 év türelmük hozzá.
Azonnal Btk.-t sértett, az eddig ismert bírókkal együtt.
Én is meguntam már a lopott diplomás orvosokat és jogászokat, akik minden tudás nélkül írogatnak ismeretlenül ismeretleneknek, elárulva azt, hogy fogalmuk sincs arról, a másik ki, milyen ember, mit végez, mit csinál, milyen célokkal.
Bízom benne, hogy a hölgy nem régészeti leletként kerül a többi tolvajjal elő, miután maffia-halózatba keveredve az orvosi rendszer nem ismeréseivel nyilvánosan hamisít álképpel, álnévvel valamit.
Ilyenkor csak azt tudja minden ember, hogy aljas takarózó károkozó, aki retteg a saját adataitól és képétől...
Sajnálom, hogy az ilyen embert a jelek szerint kormányhivatalban, vagy rendőrségen alkalmazzák, s valami lefizetéssel átment a teszteken...
Azt hittem, legalább másodikos szinten olvasni tud, de még az sem ment neki, hogy a kérdésekre azt válaszolja, amit feltettek. A félrebeszélés pedig nem az én kenyerem.
Próbálja meg letisztázni, mi a rágalmazás...
Akkor áll fenn, ha valótlan adatokkal valótlant állítva beszélgetés közben is hamis váddal találgat, meg félrebeszél. S végképp leigazolhatatlan... Pont az, amit tesz.
Vegyen egy logika könyvet, a gyógyszereit meg cserélje le az orvosával, meg a főnökével, mielőtt ezek után az fogja lecserélni!
Elég volt a csalásaiból!
Szeged, 2021. 23:12
Lövey Varga Éva Ingyom-bingyom... 1. rész
Lövey Varga Éva
Botránykönyv részekben & Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban/ Archeologist in the Lurch
Ingyom-bingyom... 1. rész
Botrány a köbön, avagy a meglepetés kelleme nem mindig pozitív?
Sokan írják: "Amit elkezdtél, fejezd be!"; "Csináld, amit lehet!"; "Csináld, amíg lehet!"; "Soha ne engedd, hogy lebeszéljenek a céljaidról azok, akik nem érték el a sajátjukat"!... s így tovább.
Mennyire igaz szállóigék, alapigazságok ezek a kijelentések! Sokan gondolkodhatnak el rajta. Sokak szeme szalad át a sorok felett, elfogultság, és sok más kifogás, indok, ok miatt, hatástalanul, eredménytelenül vetődnek papírra, író-, számítógépre sorok. Elsősorban az azokat olvasó, vagy saját rossz tapasztalataiból kiinduló rosszindulata miatt, avagy antiszociális, etikátlan jelleme, esetleg spontán visszafogott döntései, vagy azon elképzeléseik miatt, amelyek korlátokat állítanak a megoldások elé.
Sokat lehetne szociológiai, pszichológiai, pszichiátriai elemzésekről, elméletekről írni. Sajnos ezen módszer-, és elméletkifejezések jócskán negatív tartalommal teltek meg az évtizedek során, s az elnevezések nem takarják jelentéstanilag, módszertanilag az eljárások, módszerek jellegét. A visszásságokat az is fokozta, hogy kifejezetten büntető jelleggel bír, és alkalmazzák, valamint egyértelműen gyógyszerhez, kényszerhez kötik, akkor is, ha jó képességeket találnak és fejlesztenek.
S utána a hozzá nem értők viselkedési viszonyaival lassan átírják a pozitív eredményeket negatívvá.
Nem írhatok le közérdekből sem személyi vagy hivatali irat adatokat, de a visszaélések a BM, Kormányhivatal, a kórházi és klinikai, háziorvosi egészségügyi nyilvántartások adataiban éppoly gyakoriak, mint a gyámhivatali-szociális vagy a telefonos-internetes hálózatokban.
Mindezek ellenére sem a törvényhozás, sem a bűnüldözési szervek nem alkalmazzák, nem használják, és nem módosítják megfelelően.
Persze, ez többnyire etikai szint függő, amely fogalom a hibás szótári gyakorlat ellenére sem azonos az erkölcs fogalmával, s ezt a másfajta hangsor és az új kifejezés létrejötte is bizonyítja.
A megélt hibákat sokan nem bírják ép elmével, vagy visszaütés nélkül elviselni, s az igazságszolgáltatás visszaéléseinek tömege a példa arra, hogy megélni, felfogni oly gyakran maga az eljáró sem képes. Látni a hibákat csak az tudja, aki el is tudja képzelni, aki képes és akár adatokat és lehetőséget keresni, s tud választani mellé utakat, lehetőségeket.
Sokan egy életen át nem képesek a hibákat megbocsátani, vagy meglátni azt, hogy az adott hiba életen át hathat, s a felelősségszint hiányában hanyaggá, károkozóvá válnak.
A jelenlegi kormányhivatali, rendőrségi, bírósági visszaélések, melyek ugyanúgy képzetlenségek, beképzeltségek folytán jönnek létre, mint a hivatásos bűnelkövetők, s azok szervezeteinek visszaélései, gyakorlatilag semmiben nem különböznek, hiszen a hibázó munkáját másnak kontrollálni, helyesbíteni kell.
A jó munka követelménye nem csupán egyéni érdek, de családi, baráti, és társadalmi is.
A véleménynyilvánítás azonban egyik esetben sem egyenlő a vitával, a vita pedig nem szabad, hogy egyenlővé váljon az elnyomással, a terrorral, a lehetőségek és a megoldások, akár a megbocsátás, a hiba belátásának megvonásával. Természetesen ugyanakkor elfogadhatatlan az etikátlan, károkozó, hátrányt okozó, kényszerített megoldás is, az ekkor is támadó értetlenül hagyása, tévedésben megtartása.
Jól tudja mindenki, ha ilyenkor a másikat magára hagyja, a kitalációk gyártásával, a lehetőség megvonásával taszít egyet rajta lefelé a lépcsőfokon, a spirál mélye felé, adott esetben az élet helyett a halál felé.
Megoldás ott van, ahol egyeztetés, kompromisszum, belátás van.
Ahol nincs tisztességes adatáramlás, ott nincs igazság, nincs igazságszolgáltatás, megoldás sem, a hamis büntetés a büntetőre is visszahat, évtizedekkel utána is. Halála után is, a társadalmi megítélés, az igazság kiderülése folytán.
Ennek szellemében még mindig bízom abban, hogy aki ezeket a sorokat akár rögzültségei, hiányosságai, más tudásszintje vagy neveltetési hiányai, etikai szintje miatt nem érti, a hibákat nem másra fogja, kezelni fogja önmagát, hiszen ha valamit nem ért, arról nem az író, nem a tanár, nem a szülője vagy a sarki árus tehet, kizárólag ő maga. S azt, hogy mikor, mit nem ért, hol nem érti, azt neki magának kell megkeresni, megoldani, változtatni...
Szeged, 2021. augusztus 18. 19:58
Lövey Varga Éva: A fától az erdőt...
Lövey Varga Éva
Leszármazáskutatás és Régészet & Botránykönyv részekben & Seuso_Mindent Bele & Seuso First Kutatási Napló
A fától az erdőt....
Már fáradt vagyok attól a sok enyhén szólva is marhaságtól (valójában szervezett hivatali bűntényhalmazattól) és pecsét alá iktatott hazugságtól, adat-, tény-, okirathamisítástól, amit 12 év, 25 év alatt a Fővárosi Főügyészségtől a Pécsi és Szegedi, Nyíregyházi Törvényszékig, Alkotmánybíróságig és Országgyűlésig csináltak a területileg azonos kormányhivatalokkal, valamint a veszprémi és kaposvári, záhonyi, nyíregyházi és ügyeletes, készenléti rendőrökkel a vámosok, NAV-osok, TEK-esek és Kibervédelmisek hamisításaival jogi eljárás címén.
Sajnos a szakmáimnál és a letett esküimnél fogva hallgatnom kellett, no, és várni a további fejleményeket. Ezek miatt ugyanúgy másik részen nem áll módomban leközölni mindent. Szóval, ami egyik szakma szerint kötelező, a másik szerint tiltott. Amúgy meg minden törvényt felül ír az emberi etika, ha életről van szó, életmentésnél, s aki ez ellen vét, az öl, akkor is, ha azt hivatalból teszi, hiányos adatokkal, vagy tudatlanságból, hiányos végzettségei vagy lustaságai folytán.
Természetesen minden szakmát is jog szabályoz, a jogi képzéseket és az orvosi képzéseket is. Nem csupán az informatika, a környezetvédelem, de a vegyészet, egészségügy, valamint a vám, a régészet is csupa jogból, jogszabályokból áll, nem beszélve a szerzemények, alkotások, írások létrehozásától, értékesítésétől a telekommunikáción át az iparjogig, a védjegyekig. Emellé az ingatlanokat meg kell venned, bérelned kell, el kell adnod... S így tovább...
Szóval, az életed jog. Meg jogtalanság.
Amikor a visszaéléseket pecséttel követed el, az ugyanúgy nem ment fel téged, mint a konfesszió bármely egyházban. Hited szerint esetleg Isten, az Istenek megbocsájtják vétkeid, de a kezeletlen hibákat a fizikai világ előhozza, beteljesíti, bevégzi, szabályozásokkal, visszaélésekkel és azok nélkül is. Kevés embernek adatik meg ezt megérteni, megértetni. A visszaélők között valóban a mondások között egy különbség van:a fehéringes bűnőző ma már külön fogalom. Egyes jogászok kimondottan a joghézagokra, az azokkal való visszaélésekre szakosodnak. S ez már a jogi karok felvételijeinél, a Felvételi Iroda, az Ügyfélkapu programozási visszaéléseinél elkezdődik, majd a Neptun, ETR, HÖK, a Tanulmányi Vizsgaszabályzat hamisításainál, nyilvánosságának bevonásaival és a korábbi verziók elérhetetlenné tételével folytatódik.
Az irataiddal való visszaélésekből kikecmeregni lehetetlen, ha egyszer ellopják a telefonodat, igazolványodat, mert maga a bíró lesz az, aki olvasni lusta lévén végigviszi a csalásokat a titkáraival meg a kiadmányozóival, miközben a biztonsági őrnek kikiáltott alkalmazottak hat helyen dolgozva máris szétkürtölik a fecni mennyiségű adatot, amit olykor rápillantva észrevesznek.
Sorolhatnánk...
Aztán mindenki kézlegyintéssel elintézi, bíró ellen nem lehet fellépni, ha bíró, akkor mindenki szerint kétségbevonhatatlan amit mond, még akkor is, ha valójában lopott diplomás, vagy totálisan elmebeteg, és 10 éven át hazudik és csal az érintett háta mögött, anélkül, hogy az tudna róla.
Egyszer talán lesz folytatás, de addig a hibákkal minden tanú betegségben, balesetben, esetleg hajléktalanná téve meghal...
Szeged, 2021. augusztus 19. 01:12
Lövey Varga Éva Nem minden arany, ami fénylik...
Lövey Varga Éva
Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archeologist in the Lurch
Nem minden arany, ami fénylik...
Ismét egy közmondással kezdem. A vitát, hogy mennyire szólás, avagy szállóige, már itt az elején mellőzném.
Sok témát sorolhatnék fel itt, mely miatt rengeteg dolog ment tönkre az évek során. Takargatta aki csak tehette. Az általános iskolás tanáraimtól, azok gyermekeitől egészen az állami felsővezetésig mindenki, aki csak tehette. Minden bizonnyal mindenkinek megvolt a saját oka rá.
Szégyen lenne rájuk nézve valójában kimondani az igazságot, de kénytelen leszek. Annál is inkább, mivel nem hazugságra neveltek a családfám tagjai, a szüleim a legkevésbé, habár jelenleg úgy tűnik, hogy tanáraim közt a sok egyházi és állami iskolában meglehetősen sok volt a félrelátó, avagy félrebeszélő ember. Nem kérdezem az okát, nem is erőltettem a kommunikációt soha senkivel.
Ha oly bunkó, neveletlen és szeretettelen egy ember, hogy megoldás helyett a családi, baráti kapcsolatok megszakítását választja mások pletykái, vagy kreált elgondolásai, avagy rossz értesülései miatt, avagy a tudás és megnyugvás, béke helyett, hát: tegye nyugodtan, szenvedje meg, élje meg egyedül, tartozzon másokhoz, idegenekhez, ismeretek nélkül. Az ilyen emberek általában mindig meg is betegítik magukat, hogy visszafogják önmagukat attól, hogy kárt okozzannak, avagy akik hamisan kapcsolatszakításra bírják őket, azok annyira elnyomó erővel bírnak, hogy mindent elvesztenek, amit addig birtokoltak, és az elnyomásba, korlátokba belebetegednek szintén. A megvont kommunikáció nem csak a megértés, de a szeretet csökkenésével is jár. Egyre gyakoribb ma ez a családfakutatások megindulása, a családfakutatásokkal való visszaélések, meg az állami szociális visszaélések miatt. Azaz a régi hagyományok, és a hibás örökösödési törvények, a kapcsolódó jog, jogtörténet miatt, hiszen az ókori, középkori fogalmak ma már nem azt takarják, jogilag, jelentéstanilag sem. S nem is olyan gazdasági-társadalmi következményekkel járnak.
A nyugtalanság hátterében nem inkább a jövő, a jelen megélhetés, hanem az eltitkolt múlt, az abból adódó konfliktusok, következmények állnak.
A távolság a kapcsolattartást az emelkedő árakkal ugyanúgy megnehezíti, mint régen, s fokozatosan a családtagok, a szülők elszeparálódnak a családtól, a gyerek megélhetése a visszaélések következményeként nem garantált, s a szülő segítsége nélkül a fenntartása, sőt, az unokák élete sem oldható meg, holott azoknak már az idősebbeket kellene segíteni .
Nagyon sok szociális, szociológiai kutatás, a levéltári anyagok 20-25 éves kutatásai alátámasztják ezeket a tényeket, gondolatokat.
Hallani lehet a háborgó jogász, közgazdász előadásait, aki ugyanúgy párkapcsolati konfliktussal küzd a családjában a gyermeke családalapítása után, mint a zenész vagy a festő, adott esetben a színész vagy a tanár, esetleg akár a politológus.
Sokszor siklanak el a régészek és történészek ilyen tények felett, a nyomozókhoz, a bírákhoz hasonlóan, akár leletek, akár megoldatlan ügyek, gyilkosságok esetén. Pedig a tárgyak vándorlása az egyén vándorlásával, helyzetével is jócskán összefügg.
Amikor újra elkezdtem kutatni felnőtt fejjel, oktatás, tanítás helyett mindenütt csak negatív dolgokat hallott az ember. Olyanokat, hogy a "sok tanulásba bele lehet bolondulni", "mikor fogsz már pénzt keresni", "másnak van kapcsolata, te nem fogod megoldani", "pályázni csak gazdag embereknek lehet", stb., stb.
Nos, a helyzet talán csak látszólagosan változott a fél emberöltő alatt.
S ezekhez az információkhoz a helyzetet kavaró titkosításokat mindig hozzá kell venni. Sok esetben, ha valami titkosítás történik, eltűnnek dolgok. De az feltűnő, ha az illető él, s az alkotásai jogosulatlanul más neve alá kerülnek, s más nevén értékelik azt köztársasági vagy más érdemrendekkel, kutatói kinevezésekkel, végzettségi iratokkal, lakáscserékkel, külföldi utakkal, tanulmányokkal, pályázatokkal.
Akkor, ha valaki az eredményeket bünteti, a tolvajt meg tolvajokat jutalmazza, azt, aki szól a lopások miatt, az alkotásai eltulajdonítása miatt, azt kizáratja, eltávolítja, megfenyegeti, elfelejti, elzárja, kikerüli, stb., mindenképpen rosszul fog járni, mert a tehetséges ember az elnyomásba, eredménytelenségbe bele fog halni, nem fog bírni teljesíteni, elfárad, s hagyja a butaságaikat érvényre jutni, hogy életben maradjon, vagy akár egyszerűen minden indok nélkül belehal, megöleti magát mással, avagy egyszerűen olyan gyógyíthatatlan beteg lesz, akinek a betegsége az elnyomás alatt fennáll, gyógyszerekre, eljárásokra nem fog reagálni, s a hamisan szedett gyógyszerek fogják megölni.
Nincs idő ecsetelni, de szükséges és kell.
Aki kutat, olykor azt hiszi, a régészet csak a tárgyakból meg a kormeghatározásokból áll. Nem így van.
A tanításhoz nem elég a lopott diploma, a mással becserélt állás, a folyton máshoz rohanás, hogy "adj tanácsot!", vagy a "hogyan kell?" és így tovább.
Olykor rájön az ember, hogy a tehetség sokkal fontosabb, mint az, hogy valaki neveléstörténeti professzorit szerez más munkájával, és lopott régészeti dolgozatok meg történeti anyagok, avagy tragár versek, stilisztikai nullák vannak a műveiben...
A beblokkolt tehetség és a futtatott tehetségtelenség között igen csak nagy különbségek vannak...
S ez aztán a múzeumok és a vizsgálati anyagok világában is ugyanúgy van...
Szeged, 2021. augusztus 21. 00:18
Lövey Varga Éva: Bank, pénz és jog: avagy nyeremény, munkadíj és jövedelem szabott határokkal 2. rész
Lövey Varga Éva
Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archeologist in the Lurch / Jog az Igazságért
Bank, pénz és jog: avagy nyeremény, munkadíj és jövedelem szabott határokkal 2. rész
In medias res et Tabula rasa. Azaz a dolgok közepébe vágván, és tiszta lappal...
Mennyire a közepébe? S mennyire lehet az a lap valójában tiszta?
Kimondottan értelmetlennek aligha tűnik a kijelentés, a kérdés.
A bankokról, a jövedelemről, pénzről vajon miért is kell, érdemes beszélni a Seuso, a régészet, egyáltalán a nyomozások, a társadalom kapcsán?
Többek között talán azért is, mert a pénzrendszerek fejlődése talán éppen az ókorral vette igazán kezdetét, s ott teljesedett ki valójában.
Sokféle érték-, mértékegység létezett, és él a mai napig.
Nézze el nekem, kedves olvasó, hogy szakirodalmakat nélkülözve, saját dolgozatokat, kutatásokat mellőzve, fejből írom a gondolataimat, az összefüggéseket látván, kitekintvén a jelen köreiből a múlt világa és a jövő felé is.
Tulajdonképpen nem ezzel a céllal indítottam el a közösségi blogokat, de amint az első bejegyzések felkerültek, nem csak az informatikai hibák száma kezdett gyarapodni hatványozott módon, de az azokból adódó személyi okirat, és különféle banki, nyilvántartási adatbázis-hibák sora is.
Természetes volt hát, hogy az ember okokat, miérteket és hozzájuk kapcsolódván egyre inkább megoldásokat kezdett el keresni. Olyan megoldásokat, amely a felmerülő problémák többségére többnyire magyarázattal szolgálnak, vagy valamiféle adatot, alapot szolgáltatnak a rájuk épülő eljárásokhoz... Túlságosan ecsetelni talán nem is lenne szerencsés.
Szó ami szó, a könyvelési, közigazgatási gyakorlat mellé, a joghoz kellett nekem is a pénzismeret. A történelemben a történelmi fejlődésekhez. Közgazdaságtant tehát nem egy szakmában tanult az ember, nem egy területen kellettek a statisztikai adatok.
A jelesek csak kis útmutatók az élet problémáihoz. Nem célom, hogy pontosan leírjam a látott dolgokat, a teendőket, mulasztásokat, megoldásokat, viszont megmutatni, rámutatni szeretnék bizonyos dolgokra, lehetőségekre, összefüggésekre.
Talán a régészeti, műszaki gyakorlattal, a történeti háttérrel sokan fogják érzékelni, érteni amit mondok, adatok nélkül, célozva, utalva dolgokra, eseményekre, s jelenségekre. Később talán az embernek ideje, oka is lesz a jogászkollegákat is bevezetni a dolgok mélyére, sokan azonban jóval erősebb tudással rendelkezvén, talán azonnal át fognak látni dolgokat a röpke gondolatok hatására.
A lényeg az, hogy rendelkezünk egy jól fejlett, kidolgozott pénztörténettel, melynek adatai a napokban feltárt, előkerült leletekkel mind Ázsiaban, mind a Közel-Keleten, mind Afrikában és Amerikában, jelentős módosulásokat eszközöltek. A feldolgozásuk még várat magára, de már a létezésük ténye fordulatot hozott a világ, a történelem megítélésében.
A mértékekkel, mértékegységekkel nem csak Visy Zsoltnál foglalkoztam a Pázmányon és a Pécsi Tudományegyetemen, de mások óráira, egyéni kutatásokhoz (KSH, KG /Ma Corvinus/, BME, stb.), a családfakutatásokhoz ( közgazdaság, jog) is kellettek az adatok. Eszméletlen mennyiségű munka, tudván azt, hogy keletes és egyiptomos kutató után rómais, népvándorláskoros, ókoros, középkoros is lett az ember, s tudván, hogy a sok szakma mindig átmenetekkel, átfedésekkel jár.
Nos... Ehhez kapcsolódóan a fémanyagok téma csak egy nagy nyelet, cuppantás a világ berkein belül, mely a geológiával meg a vegyészettel maga után vont még megannyi dolgot, tematikát.
Nem kell hangsúlyoznom, mégis jó, ha leírom a római kori vámfejlődésről tett kutatások mellett a jogtörténetet, amin dolgoztam, vagy akár a pénváltási, jelölési rendszereket, a kerámiák, edények, ékszerek, textilipari és más fémjegyek jelzéseit, stb. Óriási munkák.
Persze, ezek mind pénz igényeltek az adott korokban, és pénzzel is jártak. Az utazás a kereskedelmi és magán területen is pénzváltással, tárolással járt.
Ma is így van ez, csupán a vert pénzek minősége és használata módosult, alakult át papírrá, műanyaggá, virtuálus formákká.
Nem mindegy.
Egykor elásták, tezaurálták, ma bankokba teszik, a bank sok pénzt forgat...s a köztes fejlődések említésére ma nincs idő. A consul, a bírók egykor igazsagosan akartak ítélni, a népharag ugyanúgy leválthatta őket. A bankárokat is, különböző rendszerekben kontrollhoz kötötték.
Hangsúlyozom, nem akarom a hosszan kifejtett témáimat ismertetni itt, csak áttekintést rálátást adnék.
A pénz akkor, ott tűnt el, ahol fegyver kellett, ahol valami nagy befektetés kellett. Nem minden korban az arany vagy az ezüst volt a legnagyobb érték ( olykor a bíborcsiga, stb. ára jócskán meghaladta azok értékét).
Nagyon jó munkák születtek az eltűnt jegyzeteimből, mi tagadás, volt néhány gondolat, ami nem fordult meg a fejemben, de jócskán felhasználható a munkáimhoz, azok pontosításaihoz. Az arany, az ezüst értékmérővé lett az évszázadok, évezredek során.
Nos, ha visszatérünk az eredeti gondolathoz, kérdésekhez, hogy a Seuso-kincs kinek, mi célból, mikor készült, hogyan, hol maradt fenn, milyen céllal, kik találták meg, mi volt a cél, s miért nem foglalkoztak vele eléggé, vagy miért is lophatták, kik lophatták, s miért ölnek miatta még ma is, a fentiek értelmében, a bankjogi törvények, az informatikai működés keretei miatt talán kicsit körvonalazódni kezdenek a problémás területek és megoldáalsok is.
Hangsúlyozom, nem célom a fenyegetések ellenére sem mindent leírnom, mondanom, hiszen nem egy gyilkosság kapcsolgató a témához, kutatásokhoz, s nem egy nyomozó szerv vagy kutató hibája.
Azt azonban az érdeklődőre hagynám, hogy ezek után hogyan gondolkodik jogászként, bíróként, régészként, vegyészként vagy akár ügyészként, történészként, esetleg ötvösként, cizellőrként...
Szeged, 2021. Augusztus 21. 17: 04.
Lövey Varga Éva Turpe referre pedem, nec passu stare tenaci 1
Lövey Varga Éva
Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archeologist in the Lurch
Turpe referre pedem, nec passu stare tenaci 1.
Turpe referre pedem, nec passu stare tenaci.
Futni gyalázat, s nem bátran helytállva csatázni.
In.: Varietas delectat, Bp., 1986.
Az elmúlt időben minduntalan szállóigékkel, közmondásokkal, idézetekkel, sőt, olykor alapigazságokkal, kérdésekkel kezdtem. Mivel egyre inkább azt látom, hogy a tartalmat, a bejegyzéseket, a munkákat és a publikációkat letiltogatják, indokolatlanul, nem egyetértés indokkal, bosszantásként, károkozásként, a Facebook ellenőrök tényhamisításokat végeznek, hogy egy-egy vezető oktatót tönkretegyenek, úgy látom, hogy szót kell ejteni a szerzői jogokról minden szinten, újra.
Idézni fogok, több helyről, több törvényből, s közben utalva, visszagondolva a történtekre, meg szeretném mutatni mi zajlik valójában, mi maradt el, mi folyik, s ennek következményeként. Elsősorban az oktatás hibáira szeretném felhívni a figyelmet, másodsorban pedig az informatikai programozási hibákból adódó, főként adatbázis jellegű hibákra, valamint a személyes hibákból adódó, és az ezek mellett informatikai hibákból adódó adatkeverésekre. Szóval, mindenki jól láthatja, hogy a hibáknak és azok követéseinek, okainak és okozatainak is több oldala van.
A Jogtár a következő megjegyzéssel közli a Szerzői jogi törvény ( a továbbiakban Szjt.) mai napon hatályos állapotát:
"A jogszabály mai napon ( 2021.08.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik."
Majd így folytatódik a közlés, amely ismerteti a Szjt. tárgyát, hatályát, valamint a szerzői jog fogalmát, az első bekezdéseiben:
"1999. évi LXXVI. törvény
a szerzői jogról *
A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra figyelemmel - összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaival - a következő törvényt alkotja: *
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A szerzői jogi védelem tárgya
1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
f) a rádió- és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás,
j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
n) * a jelmez, a díszlet és azok terve,
o) az ipari tervezőművészeti alkotás,
p) * a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
(4) * Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és ügyiratok, valamint más hasonló rendelkezések.
(5) * A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
(8) * Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek.
A törvény hatálya
2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
3. § * (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelésére az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvény (a továbbiakban: Kjkt.) rendelkezései az irányadók.
A szerzői jog
4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
(2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van."
A fogalom és alkalmazása, valamint annak ismerete kifejezetten lényeges, már az óvodai, iskolai oktatásban is. Az adott szerző neve nem véletlenül van, és szerepel az alkotás címe mellett.
Ami problémát jelent, az az a tény, hogy az iskolai oktatás, a nevelések hiányosságai miatt diplomások, érettségizettek, szakmunkások, általános iskolát végzettek sincsenek magával a fogalommal, valamint az alkotás fogalmával sem tisztában.
Ugyanúgy védelem alá tartoznak a gyűjteményes, a közös művek, a név nélkül vagy felvett néven nyilvánossàgra hozott művek is.
Kicsit túl etikátlan, de a következő meghatározást tartalmazza a törvény, melyet nem csak a közlőnek, de a szerzőknek, alkotóknak sem árt tudni.
"Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű
8. § Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra."
A gyerekekkel kötelező megismertetni ezeket a tényeket, hiszen ha mást tanítanak velük, akkor mindenki saját magának is kárt okoz majd a hibákkal, amit a mulasztásokkal elkövet.
"A név feltüntetése
12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.
(3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.
(4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe."
Előzetesen ennyit szerettem volna elmondani, a kormányhivatali, iskolai, egyetemi és nyomozati anyagokkal való visszaélésekhez.
Nem kell túlságosan mélyre menni az egyes múzeumi, régészeti anyagismertetésekben, a nyomozásokról szóló anyagokban, orvosi anyagokban, hogy bárki ki ne találhassa, milyen céllal kezdtem említeni a törvényi szabályozásokat, a ezáltal milyen képzési, munkafolyamat és ellenőrzési hibákra szeretném az adatvédelmi törvény hibái, túlszabályozott részei mellett felhívni a figyelmet.
Természetesen részben a Seuso-kincs kutatási anyagokra utalok, de beszélhetnék az arany- és más fémbányászatról, a Trianon-anyagokról, az Aranyvonatról, a családfakutatásokról, az örökségvédelmi törvényekről avagy az örökösödési törvényekről is, ezekhez kapcsolódóan.
Most egy nagy lélegzetvétellel kicsit újra hallgatásba burkolózok pár órára, s hagyom az olvasó fantáziaját a közösségi oldalak és az internetes oldalak felhasználói szerződésein rágódni, akár jogász, akár kormányhivatalnok, politikus, avagy egyszerű diák, nyugdíjas, aki valahol valamit valamilyen szinten, módon tanul, tanult...
Szeged, 2021. augusztus 24. 14:10
Lövey Varga Éva Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archaeologist in the Lurch Kommunikáció és forrásai a kutatásban 1.
Lövey Varga Éva
Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archaeologist in the Lurch
Kommunikáció és forrásai a kutatásban 1.
Sok dolgom lett az elmúlt napokban a belülről, programozók és ellenőrök által "hekkelt" programokkal, a Microsoft, Google és a Facebook programjaival, amihez természetesen társul a hírhedt szoftverértékesítési rendszer hiba, amely gyakorlatilag 2000 óta, sőt, akár 1986 óta is fennáll, sokan - akár szakmai, akár jogi, akár pedig adó- és vámügyi szempontból sem foglalkoznak vele.
Pedig mind matematikai-programozási, mind pedig jogi szempontból óriási kihívásokat jelent(enek). Egész nap dolgoztam, csöndben próbáltam a hibáikat javítani. A gyakran - akár 10 percenként is, - küldött hibajelzésekkel, ami nem csak fárasztó, de a fejlesztő helyetti ingyen munkát is jelenti. Amit persze senki nem értékel egy rendőrségi vagy kibervédelmi, TEK-es és adó-, vagy kormányhivatali, ügyészségi nyomozás során, sőt, eszébe sem jut ilyesmi, a törvényszéktől a legfelsőbb bíróságokig, akár magyar vagy más területen sem.
Nos, elsősorban nem erről akartam írni, de óhatatlanul fontos tényezőként szerepel a kutatásokban, szakmunkákban, és minden más területen is, nem csupán adat- vagy személyvédelmi okokból. Még mindig nincs idő a töménytelen jogi-biztonsági visszaélés miatt más területekre áttérni.
A kommunikációról korábban már írtam, az alapfogalommal talán az alapján, talán tapasztalatai, tanulmányai miatt a legtöbb ember alapszinten tisztában lehet, mégsem gondol a valódi tényezőkre, valódi okokra, s hátrányokra. Jelen esetben a kommunikáció itt kezdődne, írásról lévén szó. A hordozó, rögzítő eszközöknél, melynek legkisebb fizikai, mechanikai hibája is problémát generál az olvasó, a befogadó felé, aki vagy szakmai, vagy más szempontból (érdeklődés, kikapcsolódás, tanítás, tanulás) miatt veszi kezébe a jegyzeteket.
Pár sort akartam írni hajnaltájt, amikor félálomból ébredvén az ember az éjjeli gondolatok világából a napi problémák megoldásával, vagy megoldási igényével ébred, az oktalanok fenyegetései közepette, s az álmaiba is bekerülnek a problémák, megoldási igények. Pszichikailag nem a legjobb, még a jelen helyzetben pandémiának minősített esetleges virológiai, bár inkább bakteriális eredetűnek tűnő, vagy informatikai-matematikai hibákkal generált egészségügyi helyzetben. Később írnék még erről, mindenkitől eltérő vélemenyeken lévén (talán eléggé megalapozottan).
Mindenesetre pár perc is lendítene a helyzeteken, ha a forrástól eljutna a befogadókig az anyag, nem lenne hekkeléses gátja, avagy a befogadó feje "nem akarom hallani, olvasni", stb. zavaros problémákkal megtöltve. Mert, sajnos van.
S a döntés pillanatában nem uralkodik el a cél eléréseinek vágya...
Hát, talán a kutatások, a megértés és megértetés legnagyobb problémáinak egyike itt kezdődik.
A többiről: a gátakról, a szándékokról, az átviteli kötegekről, a nyelvekről és másokról talán majd később, fenyegetők (visszaélő, beteg katonák, régészek, avagy jogászok, rendőrök, ügyészek, bírók) nélkül szeretnék írni.
Sajnos ezt a jelen adatcserélt, s állami vagy nemzetközi szinten az adatcseréket támogató közegben nem tehetem meg.
Szeged, 2021.augusztus 30. 04:58.
....
Javított Fb
Lövey Varga Éva
Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archaeologist in the Lurch
Kommunikáció és forrásai a kutatásban 1.
Sok dolgom lett az elmúlt napokban a belülről, programozók és ellenőrök által "hekkelt" programokkal, a Microsoft, Google és a Facebook programjaival, amihez természetesen társul a hírhedt szoftverértékesítési rendszerhiba, amely gyakorlatilag 2000 óta, sőt, akár 1986 óta is fennáll, sokan - akár szakmai, akár jogi, akár pedig adó- és vámügyi szempontból - nem foglalkoznak vele.
Pedig mind matematikai-programozási, mind pedig jogi szempontból óriási kihívásokat jelent(enek). Egész nap dolgoztam, csöndben próbáltam a hibáikat javítani. A gyakran - akár 10 percenként is, - küldött hibajelzésekkel, ami nem csak fárasztó, de a fejlesztő helyetti ingyen munkát is jelenti. Amit persze senki nem értékel egy rendőrségi vagy kibervédelmi, TEK-es és adó-, vagy kormányhivatali, ügyészségi nyomozás során, sőt, eszébe sem jut ilyesmi, a törvényszéktől a legfelsőbb bíróságokig, akár magyar vagy más területen sem.
Nos, elsősorban nem erről akartam írni, de óhatatlanul fontos tényezőként szerepel a kutatásokban, szakmunkákban, és minden más területen is, nem csupán adat- vagy személyvédelmi okokból. Még mindig nincs idő a töménytelen jogi-biztonsági visszaélés miatt más területekre áttérni.
A kommunikációról korábban már írtam, az alapfogalommal talán az alapján, talán tapasztalatai, tanulmányai miatt a legtöbb ember alapszinten tisztában lehet, mégsem gondol a valódi tényezőkre, valódi okokra, s hátrányokra. Jelen esetben a kommunikáció itt kezdődne, írásról lévén szó. A hordozó, rögzítő eszközöknél, melynek legkisebb fizikai, mechanikai hibája is problémát generál az olvasó, a befogadó felé, aki vagy szakmai, vagy más szempontból (érdeklődés, kikapcsolódás, tanítás, tanulás) miatt veszi kezébe a jegyzeteket.
Pár sort akartam írni hajnaltájt, amikor félálomból ébredvén az ember az éjjeli gondolatok világából a napi problémák megoldásával, vagy megoldási igényével ébred, az oktalanok fenyegetései közepette, s az álmaiba is bekerülnek a problémák, megoldási igények. Pszichikailag nem a legjobb, még a jelen helyzetben pandémiának minősített esetleges virológiai, bár inkább bakteriális eredetűnek tűnő, vagy informatikai-matematikai hibákkal generált egészségügyi helyzetben. Később írnék még erről, mindenkitől eltérő vélemenyeken lévén (talán eléggé megalapozottan).
Mindenesetre pár perc is lendítene a helyzeteken, ha a forrástól eljutna a befogadókig az anyag, nem lenne hekkeléses gátja, avagy a befogadó feje "nem akarom hallani, olvasni", stb. zavaros problémákkal megtöltve. Mert, sajnos van.
S a döntés pillanatában nem uralkodik el a cél eléréseinek vágya...
Hát, talán a kutatások, a megértés és megértetés legnagyobb problémáinak egyike itt kezdődik.
A többiről: a gátakról, a szándékokról, az átviteli kötegekről, a nyelvekről és másokról talán majd később, fenyegetők (visszaélő, beteg katonák, régészek, avagy jogászok, rendőrök, ügyészek, bírók) nélkül szeretnék írni.
Sajnos ezt a jelen adatcserélt, s állami vagy nemzetközi szinten az adatcseréket támogató közegben nem tehetem meg.
Szeged, 2021.augusztus 30. 04:58.
Lövey-Varga Éva Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archeologist in the Lurch & Botránykönyv részekben Csillogj, villogj Seuso, te Drága!
Lövey-Varga Éva
Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archeologist in the Lurch & Botránykönyv részekben
Csillogj, villogj Seuso, te Drága!
Hogy, hogy nem, de végre kicsit ideje más szempontból is megvizsgálni, áttekinteni a Seuso-ügyet.
Azt már mindenki látja, hogy sem magyar, sem más területen nincs rendben a banki-gazdasági szféra.
A napokban többen próbáltak fenyegetni, meg írogatni, számomra teljesen ismeretlen emberek. Hol azzal próbálnak "sakkba szorítani", hogy "mindent tudnak rólam", hol a nem is végeztem el ezt, azt a képzést.
Azt hiszem, az ilyen rosszhír terjesztéseket egyértelműen szépen kiküszöbölhetjük, minden téren. Ki kell ábrándítanom mindenkit: senki semmit nem tud rólam teljesen, nem is fog tudni. A tanáraim, munkatársaim, a barátaim, a volt párom, a párom, a rokonaim, sőt, egyetlen szervezet, képző sem. Egyszerű oka van ennek is: sokan ismernek, sok mindent csináltam, és gyerekkorom óta a film, a színház, a rádió, a nyomozások és a régészet világában élek: mindenem teljesen nyilvános.
Ráadásul aki "kíváncsi, hamar megöregszik", mert van egy jó közmondásunk, szólásu k, szállóigénk emellé is: "mindennek van egy másik oldala is", a te, meg az ő szemének is. Mindig több dologból, több időben választunk, egyszerre több dolog alapján döntünk, s nem csupán a görög filozófia kialakulása óta van ez így.
Szóval, még egy FBI ügynök, meg egy GRU, vagy terrorista sem fog soha egyetlen orvossal vagy bíróval sem mindent tudni, ahogy egy testvér, egy barát, egy szülő, egy férj/feleség nem tud mindent a másikról.
Szóval, ezt egyszer, s mindenkorra zárjuk le.
Ha falramászik, meg össze-vissza gyógyszerezi magát, akkor sem fog annyit tudni, mint én, meg, annyit tudni rólam, ami kellene bárkinek is, s ha Ádám akar lenni, de nem az a neve, akkor sem. Egyébként mindenem nyilvános, s kizárólag a letett esküknek meg az előírásoknak megfelelően dolgozok, élek. A hekkeléseit meg nyugodtan abbahagyhatja, mindent a nyilvánosság elé fogok tárni, amit tanultam, ismerek, s amit találok, s találni fogok. A baj, hogy aki így viselkedik, sem ezt, sem azt nem fogja megérteni, nem érti, nem értheti. Nem csak etikai állapota, szintje miatt, de mert a képességei és a tanultsága soha nem lesz az, sem iskolai, sem önképzéssel. S legfőképpen nem rendelkezik olyan extraszenziorális percepcióval, vagy akár más képességekkel, amivel a másiknak, másoknak meg tud bocsátani, segíteni tud, fejleszteni tudja őket, s legfőképpen önmagának képtelen megbocsátani, s képtelen jó értelemben fejlődni.
Nincs akkora orvosi és gyógyító hajlama, s nincsenek olyan adottságai.
S ez talán még dühíteni is fogja.
Más...
Újra elővettem az anyagokat, a jogi visszaélések miatt. A gyakorlott szem sokat lát, s főleg, ha gyerekkorától észreveszi, követi a dolgokat.
Az egykori események idején már én is éltem, s egy óvodás, tanulni akaró, tanulni vágyó gyerek is figyel, értékeli a világot. Nem csak a pedagógus vagy szülő tudja ezt, az emberek többsége már gyerekként tisztában van vele. Tanulni az életünk végéig mindig tanulunk, s a folyamat megszűnésekor sajnos a halál is hamarosan bekövetkezik.
A véletlen "balesetek", a gyilkosságok egy része is hasonló körülményekkel, okokkal és okozatokkal jár. Az élet spirálja valóban, fizikai értelemben vett spirál is.
Röviden ismertetnék néhány tényt, ami az évtizedek alatt megjelent anyagokból nyilvánvaló. Ehhez én sem használtam mindent, talán nem is fogok.
Szakdolgozóként, sőt, munkát végezve sem kaptam meg minden szükséges anyagot, Svájc, az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, sőt, a magyar, az orosz szervezetek is ugyanúgy széttárták kezüket jó néhány esetben, mint az olaszok vagy a görögök.
Kimondottan kellemetlen ezt leírni, minden eltűnt más munka és alkotás mellett.
A mindent tudónak üzenem, hogy a világ országainak akkor segítsen már helyretenni az adataimat, meg a magyar kormánynak, hibátlanul, szakszerűen. Jó munkát neki! Előre is köszi. A születésnapomra jó ajándék lenne...
Másoknak is...
Nos, az elmúlt 8-9 év minden eddiginél rövidebbnek tűnt munkadömpingjeivel, meg töménytelen mennyiségű problémájával.
Nem először kezdtem újra az anyagok átnézését.
Nem csak a konzulenseim, az országgyűlési őrség, vagy a rendőrök, bírók hibáztak.
Szerintem nem a lelőhelyet kellene keresni, akár több száz évre visszamenőleg is földesúri, nemesi birtokban lehettek a kincsek. Később, a szakleírásaimban indokolni is fogom, mi az, ami erre utal. Kétségtelen, több időszakban tezaurálgatták, s tezaurálták. De a cselekmények, események oly gyakran mást mutatnak! (Nem akarom túlfeszíteni a húrt, de elég sok a gond, mivel aki lopott, nem tudta mit lop, s mi mikori anyag! Így lekövethetők a tolvajok mind jogi, mind szakmai: nyomozati, katonai, régészeti és vegyészeti berkeken belül is.)
Persze, ehhez megfelelő információval, adatokkal kell rendelkeznie annak, aki kutat, annak, aki jó és tisztességes jogászként akar eljárni. Utóbbit a jogi szakképzés visszaélései miatt kétlem, de valljuk be, ugyanaz folyik a régészeti és matematikai, informatikai meg művészeti vagy más berkeken belül is.
Szóval, fenyegetőzni kár, maximum a hibás elméjű embereket, a bírókat, orvosokat találom meg vele, s rajtam kívül kevesen tudják majd gyógyszerezés vagy más eljárások nélkül helyretenni őket anélkül, hogy bele nem halnának az illetők. S ebben nem csak Danny Blue és mások miatt vagyok biztos. S abban sem, hogy a mondataimat és azok jelentéseit, s az összefüggéseket mindenki ugyanúgy fogja érteni.
Nagyot nevettem, mikor a doktori címmel rendelkező anyagban megtaláltam a felhasznált anyag szerzői anyagában két olyan anyagot, aminél egyértelmű a hiba, a lopás ténye: a szakanyag, amire hivatkoznak, későbbi, mint ami hivatkozza azt.
Nem egy ilyen anyag van.
Nem tisztem életrajzi adatokkal szórakoztatni senkit, de közérdekből, az ügyek megértése és összefogása érdekében szükséges lenne.
Talán sok más visszaélés is kezelődne.
Közben kezd rámsötétedni, lassan villany nélkül nem látni az anyagokat, amiket jegyzeteltem, este fél nyolckor már az őszi idő jár errefelé. A világ átalakulásai, az időzónák változása sok más dologra is utalnak. Ezekről is érdemes írni.
Évek óta gyakran néztem a politikai és más közléseket is. Sok médiás kollega, rendőrök is elhunytak.
Többen megfenyegettek a régészek, jogászok közül, akiket nem ismertem, akiknek semmi közük nem volt hozzám, az anyagokhoz. Mivel több munkám és szakom volt, nem is tudták, tudhatták, mi mihez készült, tartozik. S ilyen módon mindent le lehet követni, a jogi hibákat, visszaélőket is.
Nem beszélve arról, hogy sokan az informatikához nem értenek, vagy informatikusként mindentudónak képzelik magukat, hibás nyelvi, s történelmi ismeretekkel, stb... Mindennek sok oldala van.
Én is hibáztam, hittem az ember jóságában, változásában. Ebben ma is hiszek, de talán inkább megfontoltan, feltételekkel...
Próbáltam mást csinálni, de a szakmák visszaélései minduntalan visszadobnak az adott ügyekhez. A Trianon-anyagok, a Kivándorlások, az Aranyvonatok kutatásai, a szabadkőművesség jegyzetek, az orvosi anyagok eltűnése, a pénzügyi végzettségekkel való visszaélések elkezdtek kapcsolódásokat mutatni, a más képzési területekkel, térben és időben több területen. Másnak talán első olvasatra ezek a közlések vajmi keveset mondanak...
A szakdolgozati anyagaimban nem csak a Seuso volt benne, több száz milliárd dolláros régészeti anyagmennyiséget kezeltem.
Természetesen vegyészként is, s többi szakmám szerint rendszerezni kellett, kell ezeket. Médiásként sem utolsó feladat.
Nem mondom, hogy nem segítettek a regények a gondolkodásban, a kutatásban, az emlékezésben. Minden szolgál valamire, s erre az álláspontra mindenkit biztatok.
Hatásos lehet. Csupor Tibor a titkosszolgálatok harcáról írt, de nem utolsó sorban elővettem az elhunyt tanáraim anyagait, Ungvári Tamás, s mások írásaival, magyarázatot keresve a saját élet rejtélyeire és problémáira ugyanúgy. Meglepődve tapasztaltam a soha nem látott, nem figyelt összefüggéseket, a lelki irányultságok, s más igények területén is. Óhatatlanul a családfakutatás, a biológia és az antropológia is tartalmaz meglepetéseket az ember számára, ha más keretek, halmazok szerint kezd gondolkodni.
Nem vagyok elveszett ember, de a munkám ellenértékeinek eltűnése engem is komolyan zavar, évtizedek óta.
Nem ókori rabszolgának szegődtem én sem, bár sokan nagyzolnak, nevetnek dolgokon. Nem is tudom, politológiai területen hogy bírják egykori tanáraim azt a kavart adathalmazt és dönpinget elviselni, amit rosszindulatú emberek generálnak, akár nyilvánosan, akár a közösségi médiában. Persze a hekkereket még állami, államközi területen sem lehet lekövetni, képzés nélkül bíróként tudják a legkevésbé, felfogni is.
Bár komoly promóciót kapott, Dézsy Zoltàn filmjével is elégedetlen voltam, vagyok... Több okból kifolyólag. S az sem tetszett, hogy az egyetlen szakdolgozót, aki mindent megalapozott, kizárták a folyamatokból, s engedély nélkül használták munkáit, s rengetegen hivatkozás nélkül használták fel az ellopott táskák, számítógépek, telefonok anyagait, s jócskán védjegyet, s jogvédelmet sértettek megannyi területen az egyetemek is. (Ugye, még nem is beszéltünk a felcserélt órákról, az ellopott jegyzetekről, pályázatokról, a húsz egynehány éve ellopott, azóta sem nyomozott, vagy hiába nyomozott anyagok előkerüléseiről.)
Ezek az anyagok Hajdu Éva, Tiboru, Dénes József tanár úr, Dézsy Zoltán avagy Nádorfi Gabriella, Visy Zsolt, Nagy Lajos, Erdélyi István és Mócsy András, Tóth Endre anyagait tartalmazták főként. A tanúk részben védelem nélkül is megszólaltak, de máig nem látom a kezdeti családi lelkesedést, a korai megkeresések után letiltogatásokkal eltűntek, lekoptak, az orvosokkal, az egykor velem képzett, ma már nem emlékező, avagy emlékezni nem akaró jogászokkal, orvosokkal, vegyészekkel, stb...
Sok ásatás kezdődött meg az adatcserékkel eltűnt anyagokból, sokan ismeretlenül, jogviszony nélkül is diplomát szereztek, holott sosem jártak a szakokra, az egyetemre. Nem véletlenül írom le, miközben mások sok munkával sehol nincsenek...
Térjünk vissza a mindenütt említett szereplőkre.
Míg a vámos, jogász nem, néhány régész képzés nélkül is megkapta a nyomozati anyagokat, a valódi kérelmezőt becserélték.
Sir Perer Wilson a Sotheby's visszavonult elnöke szinte elérhetetlen volt, adatokat pedig nem találni róla, az említésen kívül. A katalógus 20 év után is megszerezhetetlen, a példányt, amit meg akartam venni, valaki lenyúlta, senki nem másolta le nekem pénzért sem, nem került be kutatói szférába, aukciósházaknál sem lehetett megtalálni, amit könyvtárközivel rendeltem, azt meg Nagy Árpiék másnak adták ki négy évvel utána a Szépművészetiben. Természetesen minden múzeumi, egyetemi rendszer hekkelt volt, cserélte a hallgatók mailjeit, munkáit, a dolgozatokat, s októbertől 4-szer is beadtam, akkor sem találta a tanár. Vagy mind loptak. Szóval 25 év alatt semmi változás.
Haladjunk tovább. Reinet Zietz, Lord Northampton neve mellett tehát Szilágyi János, és Mócsy András neve szerepelt, aki 1987. januárjában hirtelen elhunyt. S őt mêg sok római koros követte, a klasszika-filológusokkal, művészettörténészekkel, vegyészekkel, jogászokkal, vagy katonákkal. Megfontolandó, rendszerezni ezeket is.
Tóth Sándor láthatóan nem igazán szívlelt, kizárt a nyilvános csoportból, bár a négy közül ma sem tudom, melyik volt tanárom az, aki közülük ilyen aljasan visszaélt. Valljuk be, az ilyenre nincs más szó.
A svájci érdekeltségű Sotheby's angol nevével eleve furcsa, de a könyvtárai sem találták a kilencvenes években általam még ott használt anyagokat, s nem is adták ki, széttárták a kezüket, hogy eltűnt, nem találják. Sajnos így jártam a Getty Museum és a többi amerikai anyaggal is.
A Libanoni Köztársaság beavatkozására vették fel újra az ügyet a bíróságon, a bíró Beatriche Shainswit volt. Nem igazán közölték a nevét, sőt, a magyarnak vallott, magyarnak hitt védőügyvédét sem.
Én is sok éven át elsiklottam a közlésekben felette, nem találtam. Most újra átfutva, a Visy Zsolt-Mráv Zsolt szerkesztette anyag, amiből a nevem itt is kimaradt, említi. Nos, mit is mondhatnék? A megérzéseim soha nem csaltak. Valahogy mindig az egykori Dante, Boccaccio művek, elemzések lebegnek előttem, azok tanulságaival. Szerintem nem ok nélkül.
Szerencsétlen tolvajok, ha tudták volna, hogy teljesen más dolgokhoz készültek, készülnek az anyagok. S látszik, hogy szakemberként is buta gárda lopott!
Menjünk hát tovább, hisz elszálltak az évek egy pillanat alatt, minden kapcsolat, megbeszélés, kommunikáció nélkül, s ma már gyermek nélkül is nagymama-korúnak számítok, őszülő fejemmel, még akkor is, ha a tinik letegeznek, azt hivén, közéjük tartozom.
Dr. Nagy Mihály egykor tanított, az elmúlt évtized kezdeti lelkesedései után elmaradt, összekevertek valakivel, valakikkel. Csak részben lehet jó hír a tolvajoknak. Ha egyáltalán tolvajról, tolvajokról beszélünk, nem beteg emberekről, bírókról, katonákról, akik nem voltak éppen eszüknél, vagy esetleg nem más miatt öltek, vagy okoztak halált.
Így egyre kíváncsibbá válik az ember.
A Jugoszláv Szocialista Köztársaság felbomlásával 1992-ben alakult meg néhány utódállam, amikor már egyetemen voltam itt, Magyarországon is. Az igénybejelentő utóda erről a részről - ahogy Tiboru is említi, nagyon helyes meglátásaival a Konteo blogban, könyvben, - Horvátország lett. Ennek ellenére szerb csempészetről, szerb fenyegetésekről kell beszámolni, ukrán, orosz keverésekkel. Érdekes.
Vukán Béla alezredes rendőrnyomozó munkáiról, kutatásairól pedig végképp semmit nem is lehetett látni, szakmai körben sem. Viszont az arcmemóriák sérülés esetén is jól működnek, tudja jól orvos és tolvaj is. (Ezt nem csak auditorként, vagy egészségügyisként említeném, vagy etikai, neveléssziciológiai szempontokból.)
A Sotheby's mellett a Bonham Aukciósház szerepel még a Seuso-körben elsődlegesen. Valamennyi szakanyag, vagy cikk említi. A 2006. szeptemberi katalógusa ugyanúgy nem érhető el, mint a Sorheby's 1990-es Seuso-aukciós anyaga.
Menjünk tovább a vázlatban.
Az In(n)ocentius felirat a lacus Pelso mellett egy elfeledett felirattal szerepel az anyagokon, hiszen az illatszeres szelencén TIAON feliratkarcolat látható még, melyet az óizlandi, fríz nyelvből származtat a szakma, s melynek jelentését a tíz szóval azonosítja. Sok szakanyag feledi a Konteo pontos hivatkozását.
Sümegh 1980. december 15-én halhatott meg. Szerintem ma sem tudják pontosan, mikor is. Egy 183 cm magas embert felkötni, megölni még esetleg méreggel, vagy más szerrel besegítve is elég nehéz lehetett. Mindenesetre a toxikológiai vizsgálatok hiányoztak, hiányoznak. Exhumálásról máig nem hallottam.
Viszont mindenki mindig az oroszokat gyanúsítja. Egyre biztosabb vagyok benne, hogy az oroszokat is, az angolokat is jócskán megvezették. De vajon akkor mi is történt, mi is történhetett, s mi állhat ennyi haláleset mögött. (Később majd említem ezeket is.) Tiboru meglátásai viszonylag jók, s az is az lehet, hogy a jegyzeteket milyen közegbe helyezte.
Viszont a háttérben itt más is áll, az esetemben is. Ezekről még nem beszélgethetek, hiszen én nem a Seuso miatt kértem titkosítást, amit őszintén szólva mindenki megszegett, elég eszement módon, s talán épp ez fogja mindenki bukasát okozni, hogy tévképzeteiben élt és működött mindenki, s csak ide-oda lövöldözik álcélpontokra, avagy más-más utakon jár, egyáltalán nem azonos célokért.
Talán ez a leginkább elgondolkodtató, hogy nincs olyan szervezet, gárda, ahol úgyszólván ne lenne egyéni érdek, vagy ne "köpne valaki", s főleg nem mellé.
Diákszlenggel szólva is ciki az egész, főleg terrorelhárítási, vagy FBI, esetleg GRU, stb. körben, hírszerzésnél, bíróknàl, orvosoknál.
De tudjuk, hogy nem csak a Biblia írja, hogy ne hazudj, mert a hazug embert hamarabb utólérik, mint a sánta kutyát. A szervezetek át is alakulnak, mint a szervezett bűnözés elleni szervek, itt, hazánkban is.
Az első nyomozás emberölési ügyben éppen 1996-ban kezdődött, amikor újra egyetemre mentem, s ahol újra visszaéltek a képzéssel, iratokkal. Kezd hát olyan érzésem lenni, mintha valami predesztinációval bírnék, nem kívánt módon...
Szilágyi János professzort senki nem említette még régészprofesszorként, csak Tiboru, mivel ő klasszika-filológus volt. Ez is furcsa a számomra, főleg, hogy tanítványa voltam. A halála előtt ő is elérhetetlen lett. 1984-ben járt a Getty Museumban, Tiboru adatai alapján. Persze az emlékek, valóság más lehet, ha nincs igazoló okirat, vagy ha van is.
A magyar ügyvédi képviseletet a sokat szidott Frank Koszorus Jr. látta el. A visszhangok szerint felkészületlen volt, a bíró pedig önző, makacs. Kevesen voltak jelen, s ugye sokak szerint a tanúkat, bizonyítékokat is eltüntették.
A kérdésem annyi lenne itt, hogy vajon ki ír ki bizonyítékok hiányában is tárgyalást?
Menjünk tovább!
A Kulturális Minisztérium 10 millió forintot ajánlott fel a perdöntő tárgyi bizonyítékért, de a visszhangok szerint sokan melléfogtak.
Bár kétségeim vannak, a tárgyak nem biztos, hogy egykorúak, s nem azonos kultúràjúak is lehettek. A három vesztett per ellenére sem évül el az emberölés (ahogy szintén Tiboru említi), főleg ha ahhoz más is társul, s kutatói téren is, csak nem fogja össze az eseteket, ügyeket senki, a lopásokkal, stb.
Kolonics György, Brizs Károly nevén kívül dr. Wellner István, Dr. Cserményi Vajk nevét említi, feledve Mócsy és mások halálát.
Egy halom névvel, fenyegetőkkel és halálesetekkel emelném a lista számát.
Persze sokan nevettek az egyetemen számukra nem ismert dolgokon, elcserélt, eltűnt anyagokon.
Talán ideje lenne a katonai, bírói rendszerekben, nyomozati szoftverekben végre ugyanúgy hibát keresni, mint az egészségügyi vagy kormányhivatali, esetleg felvételi rendszerekben...
Nos, ezzel zárnám alaposnak, de közel sem teljesnek szánt áttekintésenet. A hallgatás oka pedig nem csak a pszichiátriai visszaélők elleni nyomozások adatvédelme lenne elsősorban.
De talán, adtam most némi feladatot minden unatkozónak, vagy akár zaklatónak is.
Nem minden ember lehet buta, akire úgy néznek, meg nem mindenki az, aminek más gondolja, kommunikáció, kapcsolat nélkül.
Jobb munkát kívánok, mindenkinek, jobb életet!
Szeged, 2021. augusztus 30. 21:36
.JPG)
Lövey Varga Éva Jog az Igazságért A Facebook, és a jogszabálysértései
Lövey Varga Éva
Jog az Igazságért
A Facebook, és a jogszabálysértései
A közösségi média és szabályozásai.
Nem tudom, ki hogy van vele, mire emlékszik, de jó 15 évvel ezelőtt még arról írtak az újságok, hogy a Facebook nem Mark Zukerberg tulajdona és vagyona, hanem egy hölgyé, aki két másik férfival programozta, amikor éppen Zukerberg született, s akinek súlyos balesete után tolószêkbe kellett kerülnie, több műtéten át esett az egyházak segítségével, s rengeteget kellett szenvednie azért, hogy kisebb testtel, de újra járhasson, beszélhessen, élhessen.
Nem csak az oxfordi, harvardos képzések informatikai visszaélései miatt jutott ez eszembe, avagy a Dr. Szöszi film révén. Úgy 16 éve, amikor sok év elbújás után visszaköltöztem Budapestre, sok kommunikációs, telefonos társaságnál is voltam a jogászok mellett is.
Ha már annyi mindenki mindent tud rólam, meg sorolhatnám a névtelen álprofilos zaklatókat, élvhajhász fenyegetőket, vagy az ember szemébe hazudozó jogászokat, régészdocenseket, avagy professzorokat.
Mert ugye, hallgattassék meg a másik fél, meg amíg nincs adat a helyén, addig nem döntünk.
Nos, a Facebooknak is van egy adatvédelmi rendszere. Programozói felületen is, hiszen ez egy szabadszoftver, tehát bárki fejleszthette, bárki programozhatja, mégis hirtelen lett egy tulajdonosa, aki -valljuk be, a fotókon sem épp egy zseni kinézetével rendelkezik, nem egy ideális férfiszépség, s általában az intelligencia azért meglátszik az arcokon, a jósággal együtt.
Nos, azt mindenki tudja, hogy a nagy cégekre, szolgáltatókra az adott oldal készítőjének honpolgársága szetinti, a szolgáltó helye szerinti jogszabályai elsődlegesek.
Azaz, ha a tulaj amerikai, de a cég ír, akkor ír jogszabályok érvényesek, az amerikai alvállalkozás esetén azok is, stb.
De képviseletet, ha online nem tudja biztosítani, minden szolgáltatott nyelven üzemeltetni kellene, minden adott országban..
Sajnos ez még ilyen óriáscégnél sincs meg, a visszajelzések egyoldalúak, rosszindulatú, tudatlan ellenőröknél pedig hivatalosan lopást követnek el, mikor önkényesen zárolják a fiókokat, indok, kapcsolattartás és kommunikáció nélkül, gyakran akkora jogsértéseket követve el, hogy régen fel kellett volna számolni az egészet.
Nos, ha jobban belemennék a történetbe, titkosításokat és egyházi esküket kellene szegni.
Olykor az emberek többsége jogászként, vámosként sem jár el, vagy nem hajlandó, hogy nem a munkája, pedig a többi törvény ugyanúgy kötelező rá nézve is, mint másokra. Azaz, a közérdek, államérdek, stb. mind felülírnak dolgokat, ahogy az emberi élet védelme is.
Mostanában nagyon nagy a visszaélés az álellenőrzésekkel, a tudományos anyagoknál. Nem hiszem, hogy a programozó, aki ott ül, bámely szakmát jelessel végezte volna, és értene mellette a régészethez, vagy ellenőrként képes több százmillió helyet és új kutatást ellenőrizni, mert 8 óra munkaidő alatt nem képes szakképzés nélkül megértve egyetlen régészeti kötetet sem végigolvasni, és mellette akár 50 ezer bejegyzést ellenőrizni, mert azokat is végig kell olvasnia. Kellene. Ennyit a robotokról meg ellenőrökről, meg a hiába jelented a zaklatót, téged tiltanak le, mert csak két szót értenekről.
Szóval, kedves jogászok, jogtanácsosok, bírók, informatikusok: ideje lenne gondolkodni is...
Mert a titkosítások feloldása, meghekkelése is következményekkel jár...
Szeged, 2021. augusztus 31.
Lövey Varga Êva Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban/ Archeologist in the Lurch Kommunikáció és forrásai a kutatásban 2.
Lövey Varga Êva
Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban/ Archeologist in the Lurch
Kommunikáció és forrásai a kutatásban 2.
Összefoglaltam egy kicsit a Seuso-pletykákat. Pletykákat, mert dokumentációt egy cikk, egy szakember sem mutatott még fel sehol Libanontól egészen az USA-berkeiig. Vagyis, nincs is lepublikálva.
Ezek között az anyagok között sok az érintett, hiszen ami régészeti, művészettörténeti anyag, azt tanár, diák, szakemberek tömege használja, beleértve vámost, nyomozót, kereskedőt, ötvöst, cizellőrt, festőt, szobrászt, filmrendezőt is.
Amikor kommunikációról beszéltem, sok mindent elmondtam, mondtam, de nem eleget. Ma már a kommunikációnak egyre több átviteli közegét ismerjük: szóban, írásban/rajzban, kézjelekkel, különféle frekvenciákon hangzó hangokkal, .... A kézírás, gépelés, informatika, a beszédváltozatok, írásfajták, kódok pedig egyre nagyobb feladatokat adnak...
A kódrendszerek ismerete nem csak egy informatikus, matematikus vagy fizikus, de a régész, a hadtörténész, a katona számára is fontos.
Meglehetősen fáradt vagyok én is, valahogy nem kívánok arról beszélni, mennyi rosszat tettek a kilencvenes évektől a tanításban, oktatásban, de felejteni sehogy sem lehet. Ha elfelejtené az ember, szemet hunyna, tízszer annyian rúgnának belé, beleértve jogászokat, bírókat, csak hogy emlékezzen, s ne felejtsen az agyi tevékenység védekező mechanizmusa szerint.
Ma Mócsy Andrásról akartam írni.
Tóth Endre nekrológján kívül, mely viszonylag csípősre sikeredett, hivatalos anyagot viszont sehol sem találtam. Az internetes életrajzi verzió is ezekből csípett némi információt.
Mindenesetre, egy gyerek is éppoly jól tud emlékezni, mint egy felnőtt. Főleg, ha szereti azt, aki vigyázott rá, aki a vonaton beszélgetett vele, vagy akár látatlanban megérzi a genetikai vonalakat is.
A fenyegetésekkel nem ér senki semmit. Maximum halálba kerget embereket, s az információkat, emlékeket lezárja. Az emberek nem tanulnak a múltjukból, jelenükből. A pszichológusok, orvosok a legkevésbé.
Szeged, 2021. augusztus 31. 21:44
Lövey Varga Éva Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban Az ókori Egyiptom a legújabb korban
Lövey Varga Éva
Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban
Az ókori Egyiptom a legújabb korban
Alig voltam ballagó nyolcadikos, amikor diákmunkát keresvén nemzetközi nyelvvizsgákkal kerültem Kákosy László professzor mellé, egy budapesti cég munkaközvetítésével, az ELTE képzése mellett. Lassan már az emlékei is megfakulnak. A professzort is hamar elfeledte a világ, pedig még halála előtt is válaszolt a levelekre. A neki írt leveleimet utána már a hagyatékban sem találta meg senki, akire bízott, meg akiben bízott, hogy segít, őt, az emlékét és tanítványait is cserben hagyta, kezeletlenek maradtak a problémák, s tovább szaporodott a számuk, miután 12 év múlva folytatni akartam a munkát.
Sem a képzési formák, sem az egyetemi tanári munkák nem érték el a minimális színvonalat, nem az ő szelíd, óriási egyéniségének és tudásának megfelelő színvonalat, melynek töredékes emlékei is felül írnak minden jelenlegi professzori tudást is a világ minden táján.
Kár lenne beszámolni az emlékekről ilyen helyzetben és keretek közt, de nem maradhat ki a történések és összefüggések sorából, annál is inkább, mert Egyiptom kiemelt provincia volt a Római Birodalom idején is.
Zahi Hawass, Luft Ulrich mellett sok más tanár is tanított, korán kerültem Kákosy, Hahn István, Castiliogne László, Harmatta János kezei közé, annál is inkább, mivel 1986-ban már az Akadémián kellett olvasgatnom pl. a Kőrösi-Csoma Sándor anyagokat.
Csak a rólam mindent "mindent tudó" zsarolásokra, meg a támadásokra, esetleg kormányhivatali, polgármesteri, bírósági, nyomozó-köri csalókra reagálnék vele, meg az eszement, egykor néhány szakon velem végzett tanáraim okirat meg személycserés hamisításaira,... "Ha már lúd, legyen kövér" - alapon.
Felraktam néhány, az antropológiához, régészethez kapcsolódó anyagot. Kentből, Oxfordból, Kanadából, az USA területéről hozott könyveim részben az Akadémua, részben a PPKE, PTE könyvtáraiban, a Leőwey gimik könyvtáraiban hevernek.
Az új könyvtáram pecsétes könyvei pedig bízom benne, hogy nem farkasok martalékaivá váltak, válnak, hanem azt a célt szolgálják, amit gyerekként már felállítottam.
Hat év telt el édesapám halála óta, az évforduló itt van a nyakamon, nyakunkon, de a helyzet változatlanul tovább romlik, az adatokkal még nagyobb mértékben visszaéltek, visszaélnek, ezért jegyző, polgármester, kormányhivatalnok, egyházi és világi méltóságnevekkel, nyomozó nevekkel kell lepublikálni az anyagokat.
Tudom, hogy rengeteget dolgoztam, a Facebook keretei közt is kivételes, aki egy-egy oldalt végig tudott 15 év alatt követni, 45-50%-ban legalább. De bízom benne, hogy vannak még életben kiváló tanáraim, azok közt, akik visszavonultak, vagy azok közt, akik egykor velem tanultak. S főleg abban, hogy elgondolkodnak dolgokon, összefüggéseken.
Sokan kerestek meg, Egyiptomból, Törökországból is. Sokan írtak onnan is rágalmakat, amelyeket innen terjesztett valaki el, visszaélve a szabolcs-szatmári eredetű kutatási anyagokkal is.
Csak finoman megjegyezném, hogy senki hülyeségeire nem fordítok időt, csak spontán fel fogok minden videó és képanyagot tölteni, leírom mikor mi történt, mit tettek, mit csinálnak, mert ami folyik, folyt, minden területen közérdek.
Sok ember életét tették tönkre a hazugságaikkal, inkább iratkozzanak be etikai tanfolyamra, több egyház, képző mellé, ha ennyire unatkoznak, vagy adok nekik munkát, meg jöjjenek nálam tanulni... Biztosan megtanulják, amit 70 év alatt sem tudtak...
Szóval, Egyiptom a legújabb korban is fontos szereppel bír, nem csak az én életemben.
Sokan tekintik turisztikai célpontnak, s az előadásaim, anyagaim folytán ott is felélénkültek a kutatások.
Sajnos itt is becserélték az anyagaimat Gáborék, nem én voltam kinn az egykori egyetememen, bár kétségtelen, az Egyiptomi Magazin egyik adminisztrátora én vagyok, s a napokban itt is komoly problémák lettek, amit ugyan helyreállítottak, de a tüske megmarad, ami megtörténik, azt senki nem tudja "visszacsinálni", az idő megy, kitörölni nem lehet.
Sok egyiptomi antropológiai és építészeti, akár vegyészeti anyagot hoztam mindig az előadásaimra, művészettörténész, régész végzettségeim miatt is, nem csak a gyógyszerészet, vegyészet miatt. A múmiák anyagai pedig nem csak egyiptomi keretekben kerültek feldolgozásra.
Az anyagokat kiadom, bár, jócskán meguntam a sablonos, unalmas és elszeparálódó kereteket, a régi egyéniségek belevesztek a múltba, nincs kiemelkedő személyiség az oktatók között, zavaros, semmit nem mondó képzéseket, tudatlanságot és emberség-hiányt látni mindenütt 25 éve. A pénzért sem kapunk semmit dömpingjeivel.
Sokan húzódtak el, húzódnak el a tanítástól...Szeptember elsején az ágy alá bújó tanár pedig nem csak vicc témáha, lassan már szimbólum, bevett szokás lesz.
Sokan tudják, hogy a csontokon szinte minden betegség nyoma leolvasható, kimutatható, halál után is, évezredek múltán is.
Unatkozó orvosoknak ajánlom, hogy vegyék elő a mikroszkópokat is.
Nos, a figyelemfelkeltések ideje is hamarosan végleg lejár.
Számomra nem ember, aki egy autoimmun beteg betegségeinek kezeltetését, kezelését ekkora tudással elkeverteti, vagy súlyosbítja. Másokét sem.
Talán ezzel a megjegyzéssel utat nyitok, utat zárok.
De biztos vagyok benne, hogy amit elkezdtem, az már nem leállítható, bárki, bármit tesz.
Elindult egyfajta jó munka, akkor is, ha minden etikai-biológiai-pszichológiai és más eljárást igényelt a folyamat, több évtizeden keresztül.
S remélem, segítettem a mindent tudó okirathamisítgatónak, hogy pedzegesse a mindent tudó rosszhír terjesztéseit, ha nyomozó körben sem érti a másik munkáját. Azt ajánlom, inkább válasszon a vitézi renden kívül más elfoglaltságot...
Szeged, 2021. szeptember 01. 05:36
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Utazás a medicina világába
Fotó: Varga Éva Sajátos utat jár be minden ember, az élete során. Nem csak a környezeti vagy társadalmi hatásoknak kitéve, alkal...
-
Lövey -Varga Éva Seuso_Mindent Bele & Botránykönyv részekben Kutatói adatrendszerezések - Életrajzok, oktatók, kutatók és segítőik - Né...
-
Lövey Varga Éva Botránykönyv részekben & Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archaeologist in the lurch Kutatói adatrendszerezés... -
Lövey Varga ÉvaRégész a pácban: Reporton a riporterrel: avagy régész és munkája a górcső alatt 1. Lövey Varga ÉvaRégész a pácban: Reporton...