Lövey Varga Éva Botránykönyv részekben & Seuso_Mindent Bele Ne szólj szám, nem fáj fejem? Avagy média a prés alatt?

 Lövey Varga Éva

Botránykönyv részekben &

Seuso_Mindent Bele

Ne szólj szám, nem fáj fejem? Avagy média a prés alatt?

Sokan mondják, a mások okozta hibákon, károkon lépjen túl az ember. Viszont ha elnézi, szemet huny, a visszaélések neki magának is milliónyi kárt okoznak, szerte a világban, minden szinten. Sokan hallgatnak. Sokan nem merik a véleményeiket elmondani, leírni. "Ne szólj szám, nem fáj fejem, mert utána beszakítják, utána megzsarolnak, megvernek, nem lesz munkád, mindened ellopják. Sőt, akár a családodat is megölik TAJ-szám, diagnózis, vagy más adatcserével, a munkádat, mindenedet."

Lehetne sorolni.

Ugye, ilyenekkel azonban se ügyvéd, se bíró, se rendőr, se orvos nem foglalkozik, hanem lehülyézi az illetőt, beadja neki a gyógyszert, s "oszt jó' van az úgy", "nyugton marad, mert nem tud gondó'kodni tűlle..."...

Hopsz...

Egyszer hopp, máskor kopp.

Lépjünk túl? Mikor, min, hol? Jó kérdés. Adott esetben a szalonnán, cukron, esetleg az elvált feleségen, férjen, baráton, rokonokon? Mindenesetre sok a gond. A szerelem, az együttélés örökre összeköt, nem a halálig, évszázadokig. Akár évezredekig. S csak akkor gondol bele az emberek többsége, amikor már nem tud mit tenni, vagy lejárt az adott idő, a döntő pillanat elmúlt.

Reggel kezdtem írni a szöveget, s néhány sor után már más gondolatokkal, más motivációkkal folytatom én is az írást.

Sokszor lehet hallani, hogy a bemondót, a riportert, az újságírót, a fotóst, a szerkesztőt, a rendezőt, az operatőrt fenyegetik.

S nem szólnak, mivel nem tudnak. Vagy ha szólnak is, meghurcolják őket, lejáratják, hogy ne legyen barátjuk, segítőjük, ne kapjanak segélyt, egészségügyi ellátást, ne menjen ki a rendőr akkor, mikor kell, ne úgy intézkedjen, hogy zaklassák, zaklathassák...

Tudjuk jól, hogy mindig van valaki, aki a mástól szerzett érettségijével, diplomájával apuci pénzével többnek képzeli magát hatszáz szakembernél, vagy a hat szakmát szerzett másiknál, s annyit sem képes belátni, hogy hátrányba taszított valakit, valamit elnézett, nem tudott, rosszul csinált, rosszul döntött.

A bírói, nyomozói székekben ezek a hibák éppoly gyakoriak, mint a jogi tanulmányok vagy a szakmunkás képzés közben, akár a nyomozói posztokon, vagy a segédmunkás ásója mellett. Mert mindent tanulni kell, s mindenhez kell a gyakorlat is.

Sokan észre sem veszik, hogy épp egy bűnössel szinpatizáltak annak idején, s húsz év múlva isszák a levét, hátrányait, mert azt védték, s az áldozatot támadták. Fél perc, s rájönnek, hogy tájékozatlanságuk folytán rosszul döntve mennyi kieső időt, eltolt megoldást, pénzveszteséget, időveszteséget, akár haladási hátrányt okoztak, vagy éppen a haladás miatt nem nézve szét, hatalmas önbukást készítettek elő. Mert, mindig mindennek más oldala van.

S több is, ahogy fél perc alatt, egy másodperc alatt ezer dolgot választunk, választhatunk.

Egy eltévedt, félreírt irat a bírói, kormányhivatali székben akár államok bukásához is vezethet, nem csak egy bíró felmentéséhez

Kérdés, ezt a többi bíróval az adott bíró felfogja-e, s amikor kell, képes-e korrigálni, akár több évtized hibáit, több ezer szinten elírt dokumentumait, vagy együtt bukik el országokkal ?

Szeged, 2021. július 11. 19:12