Lövey Varga Éva
Botránykönyv részekben & Családfakutatások & Régész a pácban
Gondolkozz! A családtól a családfáig 1.
Nem felnőttként, nem iskolában kezdtem családfakutatásokat.
Viszont szakmai területen is nagyon kellemetlen tapasztalatokat szereztem, mind az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Szegedi, Debreceni, Miskolci Tudományegyetem levéltáraiban, nem csak a Magyar Tudományos Akadémia, vagy akár a középiskolák, esetleg a járási hivatalok vagy hivatalos levéltárak berkein belül. Jogos lenne a kérdés, hogy vajon miért?
Talán csak nem a kitűnő eredmények miatt kaszálnak el valakit dömpingszerűen? Hogy szenvedni kellett a kitűnő miatt, az biztos. Egy vödör mész néha többet ért volna egy kis homokkal az udvaron, semmint ingyenes kutatási lehetőségek mellett is beülve rátalálva dolgokra, mások anyagaiban olvasni vissza az évtizedes munkákat. Kétségtelen, hogy egy gyerek sem hülye vagy buta, mint ahogyan azt egyesek képzelik, s fejükbe vették, hogy csupán fenyegetésekkel, terrorral, vagy stb. képes tanulni. Az a gyerek, aki látja mi történik, megszerzi a tapasztalatot arról, hogy a felnőtt, a szülő, az óvónő(k), a tanító(k), tanár(ok) és a kortársak, barátok, ismerősök hogyan viszonyulnak ahhoz, amit csinál, annak megfelelően fog reagálni, s a céljainak megfelelően.
Azt is figyelembe veszi ugyanúgy, milyen hátrányok érik, hogy hol hazudik, játszik szerepet a másik, aki az ő eredményét fel akarja használni.
Kétségtelen, a tanulási folyamat adatszerzés, tapasztalatgyűjtés és alkalmazás, alkalmazkodás.
A rossz képességű gyerek, ember eleve rosszul reagál, a jó képességű pedig képes minden szinten mindent eljátszani, tehát ugyanúgy képes rosszul reagálni dolgokra, ha a céljai megkívánják. A rossz képességű soha nem tud kiemelkedőt produkálni.
De vajon tényleg van olyan, hogy rossz a képessége valakinek, vagy jó? Mihez képest?
Kihez képest?
Sok mindent kellene elmondani, de talán a neveléstörteni anyagok lopásával befutó oktatók közül többen is tudják, hogy hiába veszik el másét, ha az a csalásuk után pályát is módosít, csak ő írta azokat az anyagokat, ő találta fel az okostáblát, ő írta a programokat, s a bekódolt jogvédelem összeomlásokat fog okozni az informatikai, jogi rendszerekben, akkor is, ha a tolvaj valahogy világuralmi szintre jutott.
Szóval, a terror nem megoldás valaki képességeinek degradálásara, s emlékeket nem lehet törölni, fizikai valóságot hamis bírósági döntések vagy hamisítással foglalkozó, esetleg ismererlthiányos tanúk soha nem fognak megváltoztatni, csak annak a gondolatában, aki azt elhiszi. Egyesek a buddhizmusban karmának, mások isteni akaratnak hiszik ezt, megint mások etikának definiálják.
Játszhatod a szerepet, hogy te segítesz valakinek, miközben a hazudozásaiddal mindenkit eltávolítasz tőle, vagy mindenét elveszed, s azt mondod, te segítesz neki. Olykor be kellene vallani, hogy az igazság, a valóság más: akkor is, ha a jogász körben elterjedt szólás, hogy nincs igazság. Magyarul minden mindig érdekhez, érdekekhez kötött.
Szóval sok minden elém került az évek során, sok mindent csináltam, láttam. Az ilyen embert, mint amilyen én is vagyok, sokan kérik fel valamire, s ha beosztottként is kezd dolgozni, hamarosan vezetői tevékenységeket vesz fel, kitűnik, kiemelkedik az átlagból, nem fér meg a magasabb tudása miatt alacsony szinten, a kommunikációs igényei miatt vezető szerepbe kerül... Sorolhatnánk.
Bárhogy nyomod el, mondasz fel neki, hazudod, hogy kiraktad, mert semmit sem tudott, vagy nem végezte el a munkáját. A legtöbb esetben az ilyen ember a munkahelyen két, olykor három vezető munkáját is elvégzi, maga felett.
Nem csak erről szól egy családfa kutatás.
A családfa annak ellenére, hogy te se kit nem ismersz, mindenkire haragszol, egy genetikai kód. Nem függ a rosszindulatú plébános vagy titkárok, esetleg jegyző elírásaitól ugyanúgy, mint a csúf anyakönyvvezetőtől, aki minden gyermeked vezetéknevét más módon írja be, vagy nem függ a balfék szülésztől, aki lustasága folytán a gyerekedet másnak a kezébe adja a szülőszékek közt.
A családfa ugyanúgy lélek is, mely több százezer km esetén ugyanúgy működik a lélekben...
Nem is az internetre feltöltött, vagy a más által ismeretlenül kutatott anyagoktól függ, akik a döntéseket külső emberként nem ismerik. Nem tudják, hogy az ősöd kinek, miért adta fejedelemként, grófként vagy akár elszegényedett nemesként a nevét...
De te tudod, mert vissza tudsz emlékezni a genetikádban hordott kódokra, emlékre.
Kell még biztatás?
Nem gondolod tán, hogy a nagymama ellenségeskedő testvére, valaki betegsége, lustasága elvehet valamit, s változtathat valamin? Szerződések, megegyezések, örökbefogadások. A genetika csak genetika marad.
Akár elveszik a gyermekedet, akár nem. A családkutató hiába hamisít, névazonosságokkal keverve. Csak nem hiszed, hogy hiányos adatokkal bárki jól dolgozik, hogyha a családdal nem egyeztet, ha nincs irat, emlék? Hogy emlékek nélkül fotót beazonosít, ha 9 ember majd ugyanolyan? S akár egy ember êletében is hatvanhat féle módon néz ki?
Nos.. van miről gondolkodni.. Tóth, Komáromi, Erdélyi, Ludwig, Erős, Felkai, Fekésházy, Farkasházi, Marót vagy Szakács...Jól tudod, nem mindegy...
Mert lehet Lenkey fiai Lenkei nevű, s a nagyapja Gazda volt, míg nem kapott rangot, vagy ki nem derült, hogy más gyermeke, mint amit az "apja" hitt...
Nos hát.. mondanád...
"Ilyen ez az élet"... Papon ugyanúgy nem áll, ahogy polgármesteren vagy államfőn, bírón nem nyugszik...
S mit csinál majd a régész? Idegen fiú feküdt a sírban az anya mellett...
Szeged, 2021. szeptember 29. 07:00
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése