Lövey Varga Éva Bírák, bírók és társaik - A bíróságok és történetük 1.

Lövey Varga Éva

Régész a pácban / Archeologist in the Lurch

& Seuso_Mindent Bele & Jog az Igazságért




Bírák, bírók és társaik - A bíróságok és történetük 1.




Az igazságszolgáltatás a társadalomtörténeti tanulmányok, a jelenlegi filozófiai történeti tanulmányok és állami feladatok szétválasztásának elve alapján olyan állami feladat, amelyet az állam külön szervezeteként a bíróságok látnak el.




Alexander Hamilton az amerikai alkotmányozásról írva A föderalista című cikksorozatában a bírói hatalmat a legkevésbé veszélyesnek ítélte meg az alkotmányos jogokra nézve, mivel szerinte az legjevésbé alkalmas ezen jogok valódi megsértésére. Szerinte a bírói hatalom se karddal, se pénztarcával nem rendelkezik.

Mai nézeteink és tapasztalataink, a realitás keretei közt talán kételkedhetünk is benne. Okkal.




Ha a középkori jogszolgáltatást nézzük, akkor már láthatjuk, hogy az államnak ekkor is szüksége volt a bírósági szervezetekre, bírósági szervekre. Az államigazgatás apparatusa a feudalizmus korai időszakában még nem létezett olyan szinten, mint amekkorára a feudális abszolutizmus időszakára felduzzadt.

Talán leginkább az uralkodó osztálynak volt erre a legnagyobb igénye, s az igényt ki kellett elégíteni minden szempontból. Így létre is hozták ezeket a szervezeteket.




Az uralkodó és a feudális uralkodó hierarchia hatalmának biztosítására szükség volt a büntetőbíráskodás szervezeteire az uralmat biztosító jogszabályok megsértőivel szemben.




Belső harcok vagy az uralkodó rendszer felbomlásának megakadályozására szükség volt a polgári bíráskodás szervezeteinek létrehozására.




Éppen ezért a király kiemelten kezelte az igazságszolgáltatás feladatait, a bírói funkciót pedig szinte "szentként kezelte".

Honfoglaló elődeinknél a bírói funkciót az államigazgatás előtt is meg lehet találni.




A viszonylag kisszámú törzseket (ezt már megkérdőjelezhetjük több szempontból is,) nem lehetett volna egységben összetartani.

A szabálysértőket szigorúan megbüntették, a vétkeket pedig a forrásaink alapján elemezve a történteket, megtorolták.

Ezt az elméleti megközelítést ma a Bírák nagy könyvében olvashatjuk, kicsit más szavakkal, mondatokkal fogalmazva, melyet néhány gondolattal most kiegészítettem.







Hogy miért van most erre szükség?




A történeti megkötelítéssel szeretném megmutatni mindazt a harcot, ellentmondást, amely jelen pillanatban nem csak magyar földön, de szinte valamennyi ország képzési és jogrendszerében egyre nagyobb visszaéléseket okoz, mind logikai, mint társadalompolitikai, gazdasági és jogi keretek között.




Most, ahogyan a kézikönyv sem tér ki, én sem térek ki a római és más jogrendszerekre, de csak egyenlőre. Mivel azok nélkül a magyar államszervezet kialakulása sem tárgyalható, a jogi kézikönyvek nagy hiányosságainak tartom eme megközelítést, s az oktatás komoly problémainak, melyek mindegyik képzésben jócskán visszaéléseket szülnek.




Egyelőre talán ennyi elég bevezetésként. Hiszen tudjuk, ma már kevesen olvasnak el sok adatot, hosszú szöveget. Amit persze tanárként, gyakorló író-költőként, főszerkesztő - tulajdonosként rettentően sajnálok.







Szeged, 2021. szeptember 24. 17:41




Ajánlott szótári fogalom;




https://hu.m.wikipedia.org/wiki/B%C3%ADr%C3%B3_(igazs%C3%A1gszolg%C3%A1ltat%C3%A1s)