Lövey Varga Éva Régész a pácban / Archeologist in the Lurch & Internetrégész / Internetarcheologist & Botránykönyv részekben Titkos társaságok - Lovagrendek: Templomos Lovagrend 1. rész

 Lövey Varga Éva

Régész a pácban / Archeologist in the Lurch & Internetrégész / Internetarcheologist & Botránykönyv részekben

Titkos társaságok - Lovagrendek: Templomos Lovagrend 1. rész

A napokban zajlik Magyarországon a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Szerintem nem csupán véletlen, hogy éppen Mária-napok ideje alatt, az egyházi Mária-ünnepekre rendezték meg, s talán az sem, hogy tele van az életem Mária-jelenésekkel, amiről az ember még ilyen területeken képzetten is keveset beszél. Talán ideje megnyílni, beszélni ezekről, s a hasonló dolgokról is, melyek nem csupán a táltos-hithez kapcsolódnak, a vallástörténetek mentén, de az ókori kialakulásuktól a középkoron át máig hatnak.

Nem utolsó sorban a nemzetközi és magyar jogeljárások hibái, a nyilvántartási rendszerek és megszaporodott teendők miatt én is sok mindent elő kellett, hogy vegyek... Az újabb anyagokat kapcsolódtak össze a kutatási anyagaimban is.

Természetesen jelen helyzetben én sem férek hozzá minden szükséges anyaghoz, anyagomhoz, amelyeket a jogi hibák miatt hatványozottan lenne szükséges használni. Ennek ellenére fejből, internetes és más anyagok alapján igyekszem néhány dologra addig is felhívni a figyelmet...

A kereszténység kialakulása, folyamata meglehetősen hosszú időt vett igénybe, s a Római Birodalom területén meglehetősen erőteljes üldöztetésnek volt kitéve, nem csak a császárkultuszból adódóan, hanem azért is, mert Róma terjeszkedési politikája nem arról szólt, hogy a meghódított népek vallását elpusztítsa. Sokkal inkább a beolvasztás volt a cél. Természetesen, engedetlenség esetén inkább ennek ellenkezőiről beszélünk.

De most nem célom a vallás kialakulásának ismertetése, az érdeklődő alap dolgokat meg fog találni az ajánlott irodalomban. Vágjunk inkább bele a közepébe, in medias res, ahogy a latin mondja, s ahogy ókori eposzaink tették (lásd: Íliász, Odüsszeia).

Sajnos olvasottságot, kommunikaciós készséget papíron át nem küldhetek senkinek, interneten keresztül sem, de mégis azon vagyok, hogy az ismereteket pótoljam, megmutassam, amit csak lehet: megértetési, változtatási céllal. Crack des Chevalliers várát a magyar történelem tanulmányozásakor vettem elő Margattal, még 1993 körül, s korábban. Jaroslav Folda professor munkáival, vezetésével sok mindenben vettem részt. Ő az a lengyel származású professzor, aki Amerikába került oktatni, pontosabban North-Carolina egyetemén tanít.

Néhány éve már, hogy három, több mint másfél órás előadást tartottam a Pécsi Tudományegyetem, majd pedig két, közel két órásra sikeredett előadást Szegeden, a Szegedi Közéleti Kávéház helybiztosításával a saját lapjaim, a Tollforgató Online Lapcsoport, az Archivált Világ / Archived World képviseletében. Egy cikk is megjelent a témában, melyben tömöríteni igyekeztem, kezdtem a korábbi dolgozatok anyagait is. Sajnos mindent egyik előadáson sem tudtam elmondani, akkora mennyiségű ismeretanyaggal rendelkezem magáról a várról, de a történeti anyagot a régészetivel éppúgy redukálni szükségeltetett, mint a művészettörténeti anyagrészeket, a nyelvi, vallástörténeti anyagokat.

Azóta a kutatások bővültek, a Közel-Kelet helyzete pedig mind politikailag, mind gazdaságilag, tovább romlott.

Az előadásokon a vallási helyzetről csak vázlatosan, a várak történetéhez igazodva beszélhettem.

Éppen ezért, a vitézi rendekkel kapcsolatos problémák folytán, érdemes kicsit előre menni időben és térben, s figyelmet fordítani a lovagrendekre, a titkos társaságokra, ha vallástörténetre nincs is időm és helyem ilyen keretek közt.

Mindannyian jól tudjuk, hogy a titkos társaságok az idők kezdetei óta léteznek, s már az ókori Keleten, s a Görög és Római Birodalmakban is meglehetősen nagy számmal működtek, s alakultak.

Most is van belőlük szép számmal, a tinédzserek köreiben is, nem mindig csak a játék szintjén. (Olykor komoly pszichikai és nyomozati problémákat is jelenthetnek.)

Sokan ide sorolják az illuminátusokat, bielderbergeseket, szabadkőműveseket, templomosokat, sőt, olykor a mormonokat, szcientológusokat is, habár utóbbiak egyáltalán nem titkos társaságok, sőt, kifejezetten etikai és logikai rendszeren szerveződnek. De most a templomosokról kell, szükséges beszélni.

Elméletileg vagy hétszáz éve megszűnt

Egykori szervezetük, céljaik és küldetésük a mai napig foglalkoztatja a konteósok fantáziáját.

A Templomos Lovagrend és története máig jócskán tartogat meglepetéseket, annak ellenére, hogy történészek, teológusok, régészek, vallástörténészek és kincskutatók ezrei foglalkoztak vele.

Mit is tudunk röviden a születéséről, annak körülményeiről?

Aktuális helyszín: a Közel-Kelet

Idő: a második keresztes háború közötti időszak (1115-1120 körül)

Idézetet hoztam ismételten:

"A Szentföldön az európai keresztények és az iszlám harcosai gyakorlatilag folyamatosan csatáznak a mindkét nagy vallás számára ideológiailag és történelmileg elsődleges fontosságú területekért, városokért ( és akkor a zsidókról még nem is beszéltünk)."

/9-10. old. Konteó 1/-

írja Tóth Tibor (Tiboru).

S folytatódik a történet...

Már elhagytuk a késő római kor, a népvándorlás időszakát, s megkezdtük a kora középkor kezdeteit...

Ha úgy tetszik, azt is mondhatjuk, hogy a területi fő célpont, mindennek kezdete és vége Jeruzsálem, és a körötte található, a keresztesek által 1099-ben a muzulmánoktól visszafoglalt terület=a Jeruzsálemi Királyság volt.

A területen nagy és jelentős probléma alakult ki: a

Bibliai kegyhelyekhez zarándoklási útvonalak veszélybe kerültek, veszélyessé váltak.

Gyakran ellenséges arab fegyveresek által ellenőrzött vidékeken kellett végig menni, s ez mindig növelte a költségeket, a szükséges kíséretszámot, s ezzel együtt a küldetés eredményét is veszélybe sodorta, hiszen élve kellett teljesíteni, s vissza is kellett térni onnan.

Az akkori uralkodó; Al-Hakim kalifa volt. A kalifa pedig a hagyomány és feljegyzések alapján különösen hírhedt volt vallási intoleranciájáról.

Ebben az időben tehát nem is csoda, hogy

a keresztények körében egyre komolyabb igény merült fel egy olyan fegyveres alakulat, - ma talán úgy mondanánk, hogy különleges egység kialakítására -, amely a szokványos katonai feladatokon túl hatékonyan képes lett volna ezeket a zarándokokat megvédeni az arabok zaklatásaitól.

Első szuszra talán ennyi is elég bevezetőként, az ajánlott irodalommal. A folytatásig kellő szabadidőt, jó munkát vagyis mindehhez jó egészséget, jó gondolkodást kívánok mindezekhez!

Szeged, 2021. szeptember 10. 14:15

Ajánlott irodalom

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Kereszt%C3%A9nys%C3%A9g

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3mai_katolikus_egyh%C3%A1z

https://katolikus.hu/cikk/a-keresztenyseg-es-a-zsidosag

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Vatik%C3%A1ni_Apostoli_Lev%C3%A9lt%C3%A1r

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Krak_des_Chevaliers

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Vatik%C3%A1n

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/%C3%96sszeesk%C3%BCv%C3%A9s-elm%C3%A9let

https://forbes.hu/legyel-jobb/nem-ismertem-olyan-konteost-az-elmult-tiz-evben-aki-rajott-volna-hogy-amit-gondolt-hulyeseg-interju-a-konteo-konyvek-szerzojevel/

https://m.facebook.com/Tiboru.Konteo/

https://konteo.blogrepublik.eu/

Lövey Varga Éva: Crack des Chevalliers anyagok: PTE, HTM, Szegedi Közéleti Kávéház, Tollforgató Történelmi Lap, Kekrózsa Bíborvirág Blogja, Academia edu, Researchgate

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Templomosok_(telev%C3%ADzi%C3%B3s_sorozat)

https://ujkor.hu/content/knightfall-templomosok-tortenesz-szemmel-az-elszalasztott-lehetosegek-sorozata

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Templomosok

https://www.iec2020.hu/hu

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Vatik%C3%A1ni_Apostoli_K%C3%B6nyvt%C3%A1r

https://www.google.com/amp/s/24.hu/tudomany/2021/03/15/vatikani-leveltar-molnar-antal-tortenettudomanyok-papai-bizottsag-magyar-tortenesz/amp/

https://24.hu/tudomany/2021/03/02/ferenc-papa-molnar-antal-magyar-tortenesz-vatikan/

https://vilagfigyelo.com/vatikani-titkok-a-magyarokrol-az-igazsag-a-vatikan-titkos-leveltaraban-lapul/#docst

http://www.crusaderstudies.org.uk/resources/historians/profiles/folda/index.html

https://en.m.wikipedia.org/wiki/Jaroslav_Folda

https://mems.unc.edu/faculty/jaroslav-folda/

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1timid%C3%A1k

http://lexikon.katolikus.hu/K/koptok.html

https://delphipages.live/hu/vegyes/al-hakim

https://en.m.wikipedia.org/wiki/Al-Hakim_bi-Amr_Allah

https://www.templomosok.hu/