Lövey Varga Éva Botránykönyv részekben-Seuso_Mindent Bele Cogito, ergo sum?

Lövey Varga Éva

Botránykönyv részekben-Seuso_Mindent Bele

Cogito, ergo sum?

A napokban inkább talán menekülök én is az értetlen, fogalomzavaros, felfogási, nehézségekkel küszködő egyenek elől. Természetesen sok türelem kellett és kell elviselni, hogy csak a neveket hallva, az embert nem látva kevernek össze egyesek személyeket, dolgokat, anélkül, hogy meggyőződnének a valóságtartalmakról, kommunikálni lennének képesek bármilyen apró szinten, s természetesen a hajlandóság és a döntés is mellette, benne lenne.

Egy ideig még csak elviseli az ember. Aztán a tolerancia határai egy-két évtized után végleg megszűnnek, felbomlanak. Mondaná az ember okkal, vagy talán a másik kimondaná: "Hogy bírhatta eddig?"-s közben minimum nagyokat nyelne.

Véleményeket lehet nyilvánítani, kell is. A problémát csak az jelenti, hogy minden alap és információ birtokában kezdi azt el valaki, s hoz döntéseket. Természetesen nem létező dolgokra hozott döntések millió bukást fognak generálni, ha a valósághiány nem azonnal, vagy nem mindenhol jelentkezik, dominószerűen.

Ilyenkor csak az válik kérdéssé, hogy a valóságot meghazudtoló, mindenkit évtitedekig kereső, vele jó barátságot kialakító, semmiből jött ember hazudozásait hogyan kezdje el leállítani az ember, aki ellen mindazokat ellene fordítja az illető, akik vele egy padban ültek, vele dolgoztak, tanították, fogták a kezét egykor. Közben pedig oktalanul panaszkodó és kifogásokat keresgélő hangját mindenhonnan hallani tetszik. De csak akkor, ha valaki képes és meri a szemébe mondani. Hogy érdekből a hazudozókat az ember elviseli, eltűri maga mellett, míg minden bizonyítékot össze tud szedni, az csak kis része az egésznek.

A titkosítások azért titkosak, hogy az ember ne tudja azokat. Tehát ehhez bizonyos kompromisszumok szükségesek az élet minden területén. Mondjuk eltűrjük a professzorunk, professzoraink hamisításait, nyilvános hazug megalázásait, a szaktársak, munkatársak lopásait, s majd 10 év elteltével a jogvédelmi iratokat beadva lecsekkoljuk a szlenghasználatukkal lenyúlt anyagaik jogdíjait. Aztán fizessék meg, ha másét elvették.

Mert, a professzor kedvese sem lophat pecséttel ellátott okiratanyagot, alkotást sem, meg a rendező sem. A bíróra meg éppoly kötelezők a jogi előírások, mint bármely más egyénre a társadalomból.

Az, hogy a zseni belemegy a játékokba, s 8-10 munkát végezve is vezetni képes, és tudja, ki mit tesz és kitől mi várható, visszajelzések hiányában is, az vajmi kevés vigasz az eredményeket remélőknek. Márpedig a döntések közérdekűek, s az eredmények, vagy azok hiányai is ..

Néha nem árt hát gondolkozni. Mert a nyelv az mesterien megmunkált dolog, s aki nem tudja ezt az eszközt megfelelően alkalmazni, az gyakran más eredményre jut. S Sziszüphosz büntetése csak a jobb vállát fogja nyomni.

Mert ahogyan nem mindegy a Cogito ergo sum és a Cohito ergo sum közötti jelentéskülönbség, ugyanúgy nem mindegy, hogy a mondat tonalitása nevetés, vagy fogcsikorgatás, esetleg zokogás közben hangzik el ...

Historia est magistra vitae.

Szeged, Június 30. 13:25.