Pécsi- Varga Éva Régész a pácban /Archeologist in the lurch Szolón, az athéni törvényhozó 1. rész

 Pécsi- Varga Éva

Régész a pácban /Archeologist in the lurch

Szolón, az athéni törvényhozó 1. rész

Szolón ógörögül: Σόλων; Kr. e. 638 körül – Kr. e. 558 körül élhetett, Athénban született, és Athénban hunyt el, athéni állampolgárként.

Apja Exékisztidész az athéni uralkodóházig, a Kodridákig vezette vissza családját. Ennek ellenére maga a család rendkívül szerényen élt, nem volt nagy vagyona.

Anyja a Peiszisztratidák rokona, a későbbi türanniszt alapító Peiszisztratosz anyjának a nagynénje volt, ennek ellenére maga Szolón is dolgozott, főként kereskedelemből tartotta fenn magát. Mégsem erről vált híressé.

Athéni politikus, költő, író, hadvezér lett, filozófus és jogász-törvényhozó. A hét görög bölcs egyikeként tartották számon .

A hét görög bölcs elnevezés ebben az időben, a Kr.e. 7-6. században élt görög gondolkodók csoportját illette. Később e hírnév okán egyre több életbölcsességet tartalmazó levelet és mondást tulajdonítottak nekik. Ezek közül leginkább Ióannész Sztobaiosz és Diogenész Laertiosz műveiben fennmaradt részletek ismertek a nagyközönség előtt leginkább. Ezek irodalmi feldolgozása Plutarkhosz: A hét bölcs legendája ( Tón hepta szümposzion) és Ausonius: A hét bölcs vetélkedése (Ludus septem sapientum) című műveiben maradt ránk. Sajnos másokat jelenleg még nem ismerünk, olykor az azonosítások is nehézségbe ütköztek.

A hét bölcs motívuma a görög életbe, művészeti életbe valószínüleg a sumer hagyományból kerülhetett be, eredhetett. A sumereknél az ún. "Apkallu"-k ( sumer "abgal"= <<nagy öreg>>) tisztelete igencsak távoli, ősi múltra tekintett vissza. A mezopotámiai mitológia "hét bölcse" természetfeletti lények, áldó és védő szellemek voltak.

Kr.e. 594-ben, amikor Athénben a nagybirtokosok és az eladósodott köznép viszálya miatt tarthatatlanná vált a helyzet, archónná és közvetítővé választották. Különféle törvényeket hozott, s hogy ne kényszeríthessék ezek visszavonására, a törvényhozás után külföldre utazott.

Hogy mik is voltak ezek a döntések?

Eltörölte az adósságokat, megtiltotta az adósok rabszolgává tételét. Végrehajtott egy jelentős mértékegység reformot, s a polgárok jogait rendezte azáltal, hogy különféle osztályokba sorolta őket.

Annak ellenére, hogy a viszályok nem csitultak el, az új alkotmány Athén társadalmi-politikai továbbfejlődésének alapjává vált.

Sokáig élt, aggkorára megélte Peiszisztratosz türannoszi uralmát.

Egyéniségét és közvetítő szerepét, álláspontját ránk maradt jeligéje, vagy mondása is tükrözi, a mai napig: " méden agan".

Írt róla Arisztotelész Athéni politikájában ( V.,3; XI., 1. Ford. Dr. Ritoók Zsigmond), valamint fennmaradtak írásai fragmentumai, melyeket Trencsényi-Waldapfel Imre is lefordított magyar nyelvre.

Ábrázolásai a kor szokásai miatt alig maradtak fenn. Egy míves mozaik azonban mégis ránk maradt, Baalbek városában. Kalliopé múzsa körül a hét bölcs, köztük éppen Szolón is látható a mozaikon. Igaz, csupán mellképen. A III. század második felében készül mozaikon egy felirat is látható, az alábbi szöveggel: "Az athéni Szolón. Semmit túlságosan."

Források:

Castiglione László, Az ókor nagyjai. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971.

Németh György, Polisok világa. Korona Kiadó, Budapest, 1999.

Hegyi Dolores - Kertész István - Németh György - Sarkady János, Görög történelem a kezdetektől Kr.e. 30-ig. Osiris Kiadó, Bp., 2005.

Plutarkhosz, Párhuzamos életrajzok. Szolón.

Párhuzamos életrajzok. OSIRIS KIADÓ Kft. Budapest, 2005. 

Szolón (mozaik, Baalebek közelében, Suweydiében feltárt római villából, Nemzeti Múzeum, Libanon, Beirut - open.edu)