Lövey Varga Éva
Seuso_Mindent Bele & Régész a pácban / Archeologist in the Lurch
Turpe referre pedem, nec passu stare tenaci 1.
Turpe referre pedem, nec passu stare tenaci.
Futni gyalázat, s nem bátran helytállva csatázni.
In.: Varietas delectat, Bp., 1986.
Az elmúlt időben minduntalan szállóigékkel, közmondásokkal, idézetekkel, sőt, olykor alapigazságokkal, kérdésekkel kezdtem. Mivel egyre inkább azt látom, hogy a tartalmat, a bejegyzéseket, a munkákat és a publikációkat letiltogatják, indokolatlanul, nem egyetértés indokkal, bosszantásként, károkozásként, a Facebook ellenőrök tényhamisításokat végeznek, hogy egy-egy vezető oktatót tönkretegyenek, úgy látom, hogy szót kell ejteni a szerzői jogokról minden szinten, újra.
Idézni fogok, több helyről, több törvényből, s közben utalva, visszagondolva a történtekre, meg szeretném mutatni mi zajlik valójában, mi maradt el, mi folyik, s ennek következményeként. Elsősorban az oktatás hibáira szeretném felhívni a figyelmet, másodsorban pedig az informatikai programozási hibákból adódó, főként adatbázis jellegű hibákra, valamint a személyes hibákból adódó, és az ezek mellett informatikai hibákból adódó adatkeverésekre. Szóval, mindenki jól láthatja, hogy a hibáknak és azok követéseinek, okainak és okozatainak is több oldala van.
A Jogtár a következő megjegyzéssel közli a Szerzői jogi törvény ( a továbbiakban Szjt.) mai napon hatályos állapotát:
"A jogszabály mai napon ( 2021.08.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik."
Majd így folytatódik a közlés, amely ismerteti a Szjt. tárgyát, hatályát, valamint a szerzői jog fogalmát, az első bekezdéseiben:
"1999. évi LXXVI. törvény
a szerzői jogról *
A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a kapcsolódó jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről. Az Országgyűlés e szempontokra figyelemmel - összhangban Magyarországnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel és az Európai Közösség jogszabályaival - a következő törvényt alkotja: *
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
A szerzői jogi védelem tárgya
1. § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.
(2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
a) az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
b) a nyilvánosan tartott beszéd,
c) a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is,
d) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
e) a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
f) a rádió- és a televíziójáték,
g) a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
h) a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
i) a fotóművészeti alkotás,
j) a térképmű és más térképészeti alkotás,
k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
l) a műszaki létesítmény terve,
m) az iparművészeti alkotás és annak terve,
n) * a jelmez, a díszlet és azok terve,
o) az ipari tervezőművészeti alkotás,
p) * a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
(3) A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
(4) * Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és ügyiratok, valamint más hasonló rendelkezések.
(5) * A szerzői jogi védelem nem terjed ki a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.
(6) Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
(7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
(8) * Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és a televízió-szervezetek, a filmelőállítók, valamint az adatbázis-előállítók teljesítményei az e törvényben meghatározott védelemben részesülnek.
A törvény hatálya
2. § Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
3. § * (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint az e törvény hatálya alá tartozó művekkel és egyéb teljesítményekkel összefüggő egyéb személyi és vagyoni jogviszonyokban az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezelésére az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvény (a továbbiakban: Kjkt.) rendelkezései az irányadók.
A szerzői jog
4. § (1) A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
(2) Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül - más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van."
A fogalom és alkalmazása, valamint annak ismerete kifejezetten lényeges, már az óvodai, iskolai oktatásban is. Az adott szerző neve nem véletlenül van, és szerepel az alkotás címe mellett.
Ami problémát jelent, az az a tény, hogy az iskolai oktatás, a nevelések hiányosságai miatt diplomások, érettségizettek, szakmunkások, általános iskolát végzettek sincsenek magával a fogalommal, valamint az alkotás fogalmával sem tisztában.
Ugyanúgy védelem alá tartoznak a gyűjteményes, a közös művek, a név nélkül vagy felvett néven nyilvánossàgra hozott művek is.
Kicsit túl etikátlan, de a következő meghatározást tartalmazza a törvény, melyet nem csak a közlőnek, de a szerzőknek, alkotóknak sem árt tudni.
"Név nélkül vagy felvett néven nyilvánosságra hozott mű
8. § Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra."
A gyerekekkel kötelező megismertetni ezeket a tényeket, hiszen ha mást tanítanak velük, akkor mindenki saját magának is kárt okoz majd a hibákkal, amit a mulasztásokkal elkövet.
"A név feltüntetése
12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.
(2) Az át- vagy feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.
(3) A szerző jogosult művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven is nyilvánosságra hozni. A szerző a nevének feltüntetésével nyilvánosságra hozott mű újabb jogszerű felhasználása esetén is megkívánhatja, hogy a művét a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.
(4) A szerző követelheti, hogy e minőségét senki se vonja kétségbe."
Előzetesen ennyit szerettem volna elmondani, a kormányhivatali, iskolai, egyetemi és nyomozati anyagokkal való visszaélésekhez.
Nem kell túlságosan mélyre menni az egyes múzeumi, régészeti anyagismertetésekben, a nyomozásokról szóló anyagokban, orvosi anyagokban, hogy bárki ki ne találhassa, milyen céllal kezdtem említeni a törvényi szabályozásokat, a ezáltal milyen képzési, munkafolyamat és ellenőrzési hibákra szeretném az adatvédelmi törvény hibái, túlszabályozott részei mellett felhívni a figyelmet.
Természetesen részben a Seuso-kincs kutatási anyagokra utalok, de beszélhetnék az arany- és más fémbányászatról, a Trianon-anyagokról, az Aranyvonatról, a családfakutatásokról, az örökségvédelmi törvényekről avagy az örökösödési törvényekről is, ezekhez kapcsolódóan.
Most egy nagy lélegzetvétellel kicsit újra hallgatásba burkolózok pár órára, s hagyom az olvasó fantáziaját a közösségi oldalak és az internetes oldalak felhasználói szerződésein rágódni, akár jogász, akár kormányhivatalnok, politikus, avagy egyszerű diák, nyugdíjas, aki valahol valamit valamilyen szinten, módon tanul, tanult...
Szeged, 2021. augusztus 24. 14:10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése