Lövey Varga Éva:
Seuso Mindent Bele & Régész a pácban / Archeologist in the Lurch & Botránykönyv részekben
Kutatónaplók 4. _1
Pár nap alatt nem lehet 25 vagy több évet újra írni, több ezer embert újra megkeresni, fellelni, megtalálni a kapcsolati adatokat. Sem naplószerűen, sem részletesen, sem kutatástanilag, a témáiddal. Jól tudjuk, az élet halad, megy. Társakkal, társak nélkül is. A gondolatok is fékezhetetlenek, nincs olyan ember, akiben ne száguldoznának, éjjel-nappal.
Az embernek hol megjön, hol elmegy a kedve, attól függően, a társadalom, a közvetlen környezet hogy reagál, mit csinál...
S ha most elkezdem a levelek, hivatali levelek, alig számító emailek, a különféle intézmények ( iskolák, egyetemek, könyvtárak, egyesületek, hatóságok, bíróságok, végrehajtók, polgármesteri hivatalok, stb.) adatai alapján a történteket leírni, a védett anyagok, felvételek birtokában, melyek a kutatásokat jelentették, akkor nem lesz ember, akiben ne indulat gyűrűzne, vagy akinek nem mered képletesen minden haja szála az ég felé. Hogy miért is? Mert vagy arra fog rájönni, hogy tanárként megvezették, vagy saját magát vezette meg a lustaságával, hitetlenségével, kommunikálni nem tudásával, vagy indulatosságával, vagy másokat is tömegesen. A pszichológiai oldalát is meg kell mutatni a munkáknak, a viselkedéseknek, eredményeknek. Hogy egy évtizedig nem kommunikál a szakdolgozójával a konzulens, 8 szakon sem, az csak "vihar a biliben" ... S morzsa a naponta befalt több kiló kenyérhez. S akarmilyen irodalmi módon próbálja szemléltetni a helyzetet az ember, a tolvajok tanárként, bíróként, orvosként vagy miniszterként, tábornokként, rektorként, igazgatóként, fegyencként vagy gyártulajdonosként is azok maradnak, ha jogosulatlanul vettek el valamit, s nem szolgáltatták soha vissza annak, akinek kellett volna...
Aztán lehet ezt fedezni kreált diagnózisokkal, TAJ-kártya lopással, elmebeteg pszichiáterekkel, neurológusokkal, akik sosem látták az alanyt, soha nem beszéltek vele, vagy éppen fegyveresekkel...
Az mindegy...A helyzetükön, a valóságon nem tudnak vele változtatni.
A kutatás, az élet csak ilyen. Kizárólag az energia, annak megfelelő csoportosulása, használhatósága a fontos. S az energia sosem vész el, csak átalakul...
Szeged, 2022. február 09. 7:55
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése